Megalakult a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó

Brüsszel, Budapest – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia képviselői aláírták a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületének alapító megállapodását kedden Brüsszelben.

Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a létrejövő vasúti folyosó – amely északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, délen a szlovén koperi kikötőig, illetve a magyar-szerb határig tart – fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a balkáni államokkal, valamint Magyarországi szakaszai közé tartozik a kínai finanszírozással felújítandó Budapest-Kelebia vasútvonal is.

Mint elmondták, a folyosó kiemelt szerephez juthat a Távol-Keletről egyre nagyobb mennyiségben vasúton Lengyelországba, hajón a koperi és athéni kikötőbe érkező, Európába tartó áruforgalom jelentős részének célba juttatásában.

A nemzetközi, piacorientált vasúti árufuvarozási folyosók fő célja, hogy növeljék a környezetkímélő vasúti teherszállítás versenyképességét, nem kizárólag infrastruktúrafejlesztés útján, hanem inkább informatikai, menetrend-technikai és adminisztratív eszközök nemzetközi szintű, költséghatékony és egységes alkalmazása révén.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az új korridor létrehozása mellett a tagállami szakminisztériumi vezetők tudomásul vették az elért előrehaladásról szóló jelentést a fuvarozók külföldi munkavégzését nagyban befolyásoló szabályozási tervekről, és politikai vitát folytattak az útdíj-rendszerek átalakításának, egységesítésének lehetséges irányairól.

Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az ülésen jelezte, a szabályozási javaslatok megvalósítása jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújthatja elsősorban a közép-kelet európai fuvarozói vállalatokat. A gyakorlatban alkalmazható és arányos megoldás megtalálása nemcsak Magyarország érdeke, a kérdéskör az egész unió versenyképességét is érinti. A szolgáltatásnyújtás és az áruk mozgása alapszabadságainak ideológiai alapú és indokolatlan korlátozása helyrehozhatatlan torzuláshoz vezethet az európai közlekedési piacon – jelentette ki.

Aláhúzta, hogy az előírások tervezett változtatása 20-30 százalékkal növelheti a közúti szállítás költségeit, ami óhatatlanul megjelenik a polcokra kerülő késztermékek árában. Az élénkülő infláció és a beszállítási lánc megszakadása a nemzeti össztermék csökkenéséhez vezethetnek, ha nem veszik figyelembe minden érintett érdekeit.

Az államtitkár kiemelte, Magyarország már 2013-ban bevezette a megtett úttal arányos díjszedést a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre. Határozott nemzeti álláspont, hogy a más járműkategóriákra való kiterjesztés nem tehető uniós szinten kötelezővé, e kérdés eldöntésének tagállami hatáskörben kell maradnia. Az autóbuszok és személygépkocsik megtett úttal arányos díjfizetése jelentősen megnövelné a díjköteles utakat gyakran használó magánszemélyek költségeit – tette hozzá Homolya Róbert.

– MTI –








hirdetés