Megalapozta a megyei gyermekgyógyászatot

Érme dr. Dohnál Jenő portréjával
Érme dr. Dohnál Jenő portréjával - © Fotó: kórház
Nyíregyháza, Kemecse – Nem volt a megyében olyan gyermekorvos, aki ne tanult volna Dohnál Jenőtől.

Kétnapos tudományos ülését tartotta a napokban Nyíregyházán a Magyar Gyermekorvosok Társasága Északkelet-Magyarországi Területi Szervezete. Az elmúlt 9 évtized gyógyító munkásságában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Dohnál Jenő alapító főorvos. Az orvosok szakmai tanácskozása jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük emlékét, s tisztelegjünk életútja előtt.

A pályafutás kezdete

Dr. Dohnál Jenő, a gyermekorvoslás megyei úttörője 1896. július 4-én Kemecsén született. Édesapja dr. Dohnál József cseh származású katonaorvos, majd járási körorvos, édesanyja Jósa Vilma, dr. Jósa András leánya volt. Kemecsén a lakásuk a Bogdányi-szer 112. szám alatt állt. Később a család Kemecséről Nyíregyházára költözött, mert az apa 1913–1915 között az Erzsébet kórházban belgyógyász főorvos, majd megyei főorvos lett.

A serdülő ifjúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyapja, dr. Jósa András. Orvostanhallgatóként elkísérhette törvényszéki orvosi boncolásokra, de régészeti ásatásokra, leletmentő körútjaira is. Orvosi oklevelét 1920-ban Budapesten szerezte, utána alorvos lett a nyíregyházi Erzsébet Közkórházban. 1921–1922-ben tanársegéd dr. Szontágh Félix professzor mellett a debreceni gyermekklinikán. 1923–1924-ben Oros község körorvosa úgy, hogy az Erzsébet Közkórház tiszteletbeli főorvosa címet is elnyerte. 1925–1926-ban már rendelőfőorvos, azaz a kórházba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fekvőrészleg nélkül.

Három évtizeden át – 1927 és 1957 között – kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztályát vezette. Ő fektette le megyénkben a gyermekgyógyászati ellátás alapjait. Évtizedeken keresztül nem nagyon volt megyénkben olyan gyermekorvos, aki ne tanult volna Dohnál Jenőtől. Különösen jelentős munkája a koraszülöttek korszerű kondicionált bokszrendszerének a kialakítása, a kiszáradt csecsemők folyadékpótlásának meghonosítása. Kiemelkedő munkát végzett a koraszülöttség, a sorvadás (ún. gyermekaszály), a fertőző betegségek és a gyermekek fülészeti ellátása területén is. 1947–1954 között a kórház igazgató főorvosa is volt, de erről saját elhatározásából lemondott, hogy a szakterületét még elmélyültebben szolgálhassa. Országosan is kitűnő eredményeket ért el a csecsemőhalálozás csökkentésében.

1956-ban kórházi munkástanács elnökövé választották a közmegbecsülésnek örvendő dr. Dohnál Jenő főorvost. Amiatt 1957 májusában elbocsátották a kórházi főorvosi állásából. Előzetes letartóztatásba helyezték, majd a betegeskedő orvost az 1957. november 13. és 19. közötti „tárgyaláson” 4 évi börtönre ítélték, melyből Vác börtönében majdnem másfél évet le is töltött. Végül 1959. január 13-án még betegebben kiengedték.

– Lucza János (Kemecse) –


Szakmai, emberi gyógyír

Bár telefonját leszerelték, ezután Nyíregyházán a Bá­thory utcai lakásán rendelhetett. Némi szakmai és emberi gyógyírt jelentett a számára, hogy amikor a kórház felvette Jósa András nevét, az ünnepségen 1969. december 5-én ő mondta az avató beszédet. Emlékezetes, példaértékű portrét rajzolt nagyapjáról. Megnyugvása és öröme nem sokáig tartott. Szeretett felesége, Belényessi Katalin 1972-ben közlekedési baleset áldozata lett. Dohnál Jenőn szívbetegsége egyre elhatalmasodott, 1974. január 30-án, 78 éves korában elhunyt. Sírja a nyíregyházi Északi temetőben, a XV. parcellában, a Jósa-sírboltban van.








hirdetés