Szatmári szilva után tevetejet ivott

Hídvégi-Üstös

Pál nem felejti el a

szabolcsiak, a beregiek és a

szatmáriak

vendégszeretét. A

szatmárcsekeiek

szilvapálinkájáról

máig ódákat zeng. A sok kalandot

megélt sportember két és

fél esztendeje hosszában úszta

át a Tiszát, tavaly pedig

huszonkét napon át futott a folyó

mentén Ukrajnától

Szerbiáig. Hosszasan lehet taglalni, hogy

milyen embert próbáló

expedíciókon és

túrákon vett részt, a

legutóbbi élménye

összeköthető az ősszel

esedékes Grand Szahara-futással.

A Nyugat-Szaharában

tréningezett, hogy szokja a sivatagi

megpróbáltatásokat.

– Komoly előkészületeket

igényel a több mint tízezer

kilométernyi homoktenger leküzdése.

Nem pusztán fizikailag lesz nagy munka, hanem

biztonságtechnikailag is, hiszen azokon a

vidékeken elég speciális a

közbiztonsági helyzet. Ezért

aztán nem árt jó előre

megismerkedni az illetékes szervekkel –

fejtegette a vasakaratú

Hídvégi-Üstös

Pál. – Köves, kavicsos

és homokos terepen futottam, többször

előfordult, hogy tomboló viharban

róttam a kilométereket. Ilyenkor a

touaregek által használt kendő

elengedhetetlen. Mivel az utak mentén

aknák vannak, nagyon vigyázni kell arra,

hogy a terepjárókkal kitaposott

úton maradjak.

Máig puskaporos a levegő:

Marokkó és

Algéria között feszült a

viszony, ugyanis amikor a spanyolok kivonultak, a

marokkói hadsereg elfoglalta a területet,

elűzték és többszázezres

menekülttáborokba

kényszerítették az őslakos

szaharawikat, akik létrehozták a

Polisariot. Ők Nyugat-Szahara

függetlenségét szeretnék

elérni, menekülttáboraiknak

Algéria ad otthont. A jelenlegi

tűzszünetet az ENSZ

garantálja. Ilyen közegben futottam

Algériában, de közben

mindvégig a majdani Grand

Szahara-futás járt a fejemben. Ettem

tevepörköltet, a tevetejet is megittam, a

belsőségeket már nem vette be a

gyomrom – még ha bensőséges is

volt a fogadtatás...

- Ladányi Tóth Lajos -