Megkongatták a vészharangot – A lengyel alma kiszorítja a magyar áruházakból a hazait

6Hozzászólás
A cég a gyümölcs szétválogatását is elvégzi
A cég a gyümölcs szétválogatását is elvégzi
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Magyarország az öreg kontinens hetedik legnagyobb almatermesztője: az almaszüret itthon augusztus közepén megkezdődött és októberig tart, az eddigi tapasztalat az, hogy a betakarítást munkaerőhiány nehezíti.

Megnőhet a kereslet, de…

A magyarországi almásokat az uniós átlagnál valamivel kisebb aszály- és fagykárok érték, ezért a magyar étkezési és ipari alma iránt megnőhet a kereslet külföldön is. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a mostani keresleti piac és a várhatóan magasabb idei termelői árak ne tévesszenek meg senkit: az ültetvényszerkezetben, technológiában jelentős fejlesztésre van szükség, hogy a magyar alma versenyképes legyen Európában – fogalmazott lapunknak Rácz Imre, aki megyei elnökként részt vett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara almatermesztők és kiskereskedelmi áruházláncok részére szervezett szakmai megbeszélésen. Mint azt lapunknak elmondta, a meleg időjárás miatt már korán, augusztus közepén megkezdődött a gyümölcs szedése, a szüret októberig folyamatos. Az idén mintegy 500–550 ezer tonna alma várható hazánkban, melyből 150–200 ezer tonna az étkezési, a mennyiséget az esetlegesen elnyúló kánikula negatív irányba befolyásolhatja. A magyar fogyasztók körében hagyományosan a legnépszerűbb fajta a Gála, a Golden, a Jonagold, az Idared, a Jonathan és a Red delicious.

Korszerűsítésre szorulnak

– Az almások több mint kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, éppen ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mostani termesztéstechnológiai rendszert sokáig ebben a formában nem lehet fenntartani, a megyei ültetvények korszerűsítésre szorulnak – figyelmeztetett Rácz Imre. Szerinte nem szabad hagyni, hogy a megyei gazdálkodók megtévesszék magukat, az idén várható nagyobb kereslet és jobb termelői árak ellenére az ágazatban folytatódnia kell a szerkezetátalakításnak, technológiai fejlesztéseknek, a jövőben jelentősen növelni kell az étkezési alma arányát az iparival szemben.

Minimális változás

– A hazai fajta- és ültetvényszerkezet 25 éve gyakorlatilag csak minimálisan változott, csupán az ültetvényterület 20–25 százaléka mondható korszerűnek. Továbbá a munkaerő-igényes ágazatot a munkaerőhiány jelentősen hátrányos helyzetbe hozza, amihez számos termelő a közfoglalkoztatás és a szezonális mezőgazdasági munka könnyebb és motivált átjárásában látja az egyik megoldást. A versenyképességhez jelentős fejlesztésekre van szükség, ehhez a NAK minden szakmai segítséget megad a gazdálkodóknak – nyomatékosított Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, akitől megtudtuk azt is: az EU-ban hazánk a hetedik legnagyobb alma-termőterülettel rendelkezik, SAPS-adatok szerint 25 ezer hektárral. Magyarországnál csak Lengyelország (165 ezer hektár), Románia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország, Németország bír nagyobb alma-termőterülettel. Az unióban 9 343 ezer tonna a várható becsült termésmennyiség, ami az elmúlt három év átlagához képest 2,7 millió tonnás kiesést jelent (-23 százalék).

A színvonal folyamatosan csökken

– Az almaágazat szinte teljes magára hagyatottsága miatt a 10–20 évvel ezelőtt még virágzó ültetvények döntő része mára siralmas képet mutat: a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya miatt manapság a zömében elhanyagolt almáskertek tömkelegével találkozunk. A termesztés színvonala folyamatosan süllyed – mondta lapunknak dr. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke. Hozzátette: más országokkal ellentétben nem használjuk ki megfelelően a hazai kutatóállomásokban rejlő szakmai potenciált, a mostani kertészeti támogatás mértéke pedig arra elegendő, hogy a jelenlegi helyzetet konzerválja.
– Nyolc–tíz éven belül elveszíthetjük a piaci pozíciónkat, ami oda vezethet, hogy a magyar emberek az áruházak polcairól lengyel almát fognak vásárolni – fogalmazott dr. Apáti Ferenc, aki szerint a magyar ültetvények 30–40 százaléka gyakorlatilag versenyképtelen. A szakember beszélt arról is: 15 év alatt elvesztettük a hazai termőterület negyven százalékát, így hát itt az idő, cselekedni kell, mert baj van.
– A lengyelek évente 4–4,5 millió tonna almát termesztenek, mégpedig olcsón – zárta lapunk tájékoztatását dr. Apáti Ferenc.

KM



6Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés