Beépítés fenyegeti régi országgyűléseink helyszínét

Míg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az anonymusi hagyomány szerint az első országgyűlés helyszíneként szerepel a nemzeti emlékhelyek listáján, a Rákos mezejének jelentőségét sajnos nem övezi ekkora nimbusz. Erre akarja felhívni a közvélemény figyelmét a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták), akik egy hosszú tanulmányt publikáltak a témában honlapjukon, mivel az ország egyik legfontosabb szimbolikus terét az eltűnés veszélyezteti.

A kőbányai Királydomb egyik felét ugyanis már házak és utcák hálózzák be. Pedig harmincöt országgyűlést tartottak itt az Árpád-kortól kezdve, itt választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki a keresztes háborúnak meghirdetett, majd jobbágyfelkelésbe torkolló Dózsa György-féle hadművelet is. Az utolsó rákosmezei országgyűlésre 1540-ben gyűltek össze a rendek, ám az ország három részre szakadása ellehetetlenítette a folytatást. Reformkori nagyjaink újra felfedezték a helyszínt, és nemzeti történelmünk, szuverenitásunk egyik legfontosabb színhelyévé avatták, mint Kölcsey Ferenc a Rákos című versében.

„A Patrióták kezdettől fogva feladatuknak tartják, hogy részt vegyenek a múlt feltárásában, a nemzeti emlékezet megőrzésében. A rákosmezei országgyűlések kérdésével már évek óta foglalkozik az elnökség tagja, Kontos Gábor, de a források felgöngyölítésében a koronavírus miatti karantén hozta el az áttörést” – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke. Hozzátette, a reformkorban sokak által megénekelt helyszín sorsának méltó rendezése az elmúlt kétszáz év nagy adóssága. „A kezdeményezésünk támogatásához szeretnénk megnyerni az illetékes kőbányai önkormányzatot is, hiszen a domb a kerület múltjához is hozzátartozik, ezért levélben fordultunk a polgármesterhez. A Királydomb igazán megérdemelné, hogy a nemzet emlékhelyei között tartsuk számon” – hangoztatta.

A Királydomb ugyan ma is félig-meddig bejárható, de területét egyre jobban kicsinyítik az építkezések. A Patrióták tanulmányukban megjegyzik, hogy mintegy száz évvel ezelőtt a hely jelentőségét figyelmen kívül hagyó városvezetés a Királydomb legmeredekebb, délnyugati lejtőjén keresztülvezette a Nagyicce és a Váltó utcát, elfedve a domb természetes megjelenését. Mint írják, a királydomb tengerszint felett 137 méteres, legmagasabb pontja ma a Nagyicce utca déli részén lévő családi házak kertjébe esik, a fennmaradó szabad helyen azonban még így is érezhető a magaslat nyújtotta kilátás és szabadság. A kertek végében ott állhatunk, ahol egykor királyokat választottak vagy éppen háború dolgáról döntöttek.

A Királydombnak nincs sem történelmi, sem tájvédelmi védettsége, így sorsa valószínűleg a lassú, de elkerülhetetlen beépítés. Annál is inkább, mivel a kerület szabályozási tervében a helyszín beépítésre szánt területként szerepel. Hetzmann szerint a Királydombot úgy visszaállítani, ahogy ötszáz éve volt, már nyilvánvalóan nem lehet, de hiányzik onnan egy emlékmű, ahogy erre már Boráros János, Pest városának egyik magyar érzelmű tanácsosa is javaslatot tett majd két évszázada.

„Ennek a majdani emlékműnek méltó környezetet kell biztosítani, tehát amit lehet, célszerű lenne megőrizni a Királydomb még be nem épített részéből. Amennyiben a javaslatunkat meghallgatják, nagy megtiszteltetés lenne egyesületünknek, ha részt vehetnénk az emlékhely kialakításában, akár közadakozással is elősegítve annak létrejöttét. Fontos, hogy a magyar fiatalok megismerjék és megszeressék múltjukat, mert egészséges öntudatra van szükségünk ahhoz, hogy emelt fővel, egyenes gerinccel élhessünk a Kárpát-medencében” – mondta az elnök.

A Magyar Patrióták Közössége szerint a Királydomb még szabadon álló részeit akár be lehetne vonni a szomszédos 164 hektáros Felsőrákosi-rétek természetvédelmi területbe, de akár egy különálló, védett szigetként is megállná a helyét.

Itt volt az ország közepe

Annak ellenére, hogy a régi Magyarország több helyszínén tartottak országgyűléseket (Buda, Pozsony, Sopron stb.), mégis Rákosmező neve maradt fent leginkább a magyar köztudatban, mint az ország legfontosabb ügyeit eldöntő gyűlések helyszíne. Az első országgyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották, egy már a korábbi évszázadokban is gyülekező helynek használt területen. Az ő uralkodása alatt a kezdik Rákosmezőt az „ország közepének” nevezni.