Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését az NVB

Budapest – Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?”

Az NVB 9:2 arányban – Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával – megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.

Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze.

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.

Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta.

Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni.

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg.

Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

– MTI –








hirdetés