Megyénk történelméről mesélnek a templomok

Vilmos István és Palotai Rita javaslata: Római Katolikus templom, Vállaj 1914-1918 között épült eklektikus stílusban,
Vilmos István és Palotai Rita javaslata: Római Katolikus templom, Vállaj 1914-1918 között épült eklektikus stílusban,
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Rövid idő alatt népszerű lett új játékunk, amelyben a megye hét csodáját keressük: folyamatosan érkeznek olvasóinktól az ajánlások.

Az egyik legrégibb

A nyírbátori késő gótikus református templom mellett áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Alapterülete 10×10 méter, magassága meghaladja a 32 métert. A tölgyfából ácsolt torony talp­gerendázata 16 osztású gerendarács. Az erre állított kilenc oszlop alkotja a torony törzsét, melyek 13 méter magasságban a galéria aljáig érnek. A toronytest merevítését, stabilitását keresztkötések, átlós és saroktámaszok erdejével biztosították, meredek sisakja nyolcszögletű csúcsban, és egy egészen egyedi megoldású kis kalapban végződik. Erre helyezték fel a toronygombot és a félholdat tartó fémrudat. A sisak négy sarkán fiatornyok állnak, melyek kicsiny törzse deszkázott, oldalnyílásait saroktámaszokkal ívesre alakították. Sisakjaikon megismétlődik a csúcs „kettős kupolája”. A torony, építésével egykorú, a négy evangélista dombormű képével ékesített harangot őriz, amelyet felirata szerint Bethlen István és Péter öntettek az eperjesi Wierd Györggyel 1640-ben.

Megölték a menekülőket

A Gőgő-Szenke-patak által közrefogott kis szigeten épült a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt műemléktemplom Nagyszekeresen. A XV. századi késő gótikus stílusú épület eredetileg védelmi funkciókat is ellátott. A település sokat szenvedett, a 16. század végén és a 17. században többször is portyák áldozata lett. Az igazán jelentős támadásokat azonban sem a víz, sem a lakosság elszántsága nem tudta visszaverni. A települést 1717-ben a tatárok feldúlták, felégették, a templomba menekülőket mind egy szálig megölték. A nagyszekeresi templom hajóját és szentélyét kétlépcsős támpillérek veszik körbe, déli és délkeleti homlokzatát osztósudaras gótikus ablakok tagolják. A templom nyugati homlokzatának tengelyében, a harangtornyot és a templomot összekötő épületrész alatt áll a kőből faragott, gótikus bejárati kapu. 1773-ban készült a többszintes, gazdagon tagolt szószékkorona, karzata 1783-ból származik. A templom nyugati oldalát a 18. században épült fa harangtorony őrzi, melyet előcsarnokszerű barokk cinterem kapcsol össze a bejárattal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1984–86 között állította helyre a templomot.

Az asszonyok segítettek

A vállaji templom 1914–1918 között épült eklektikus stílusban, Foerk Ernő tervezte, ma már műemléki védelem alatt áll. Mivel az első világháború alatt a férfiak a fronton voltak, az asszonyok segítettek be az építkezésbe. A templomot végül 1918-ban Pünkösd vasárnapján szentelték fel, így lett Szentlélek templom. A templom akusztikája is kiváló, belső festése is épp olyan gyönyörű, mint a külseje: az eklektikus stílus itt szecesszióval keveredik – írta az épületről Vilmos István, aki több olvasónkhoz hasonlóan a templomot javasolta a csodák közé.

KM


Az eddigi jelölteket itt találja:

Azok, akik javaslataikat az alábbi form kitöltésével együtt teszik meg, részt vehetnek az akció végén a kapcsolódó nyereményjáték-sorsoláson.

Ha a versennyel kapcsolatban bármilyen kérdése van, írjon a verseny@kelet.hu címre.








hirdetés