Meleg van, de pánik nincs

Fokozottan kell majd figyelni a kártevőkre
Fokozottan kell majd figyelni a kártevőkre - © Illusztráció: ÉKN-archív
Nyíregyháza – Nagy szerepe lesz a gyümölcsfák megelőző jellegű tél végi lemosó permetezésének.


Sokan aggódnak a Kárpát-medencében szokatlanul meleg januári időjárás miatt. Mennyire rendkívüli ez a hőmérséklet? Milyen negatív következményekkel számolhatnak emiatt a gyümölcstermesztő gazdák? E kérdésekre dr. Apáti Ferenccel, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetének docensével, a FruitVeb FEB elnökével kerestük a választ.

– Eddig nagyon enyhe volt az idei tél, a talaj még a legfelső rétegeiben sem fagyott át. A klímánkhoz viszonyítva ez mindenképpen rendkívülinek tekinthető, de az utóbbi 15–20 évben egyre gyakoribb, hogy az „igazi” tél februárra tolódik. Az enyhe telek egyik hátránya, hogy áttelelnek a rovarkártevők és rágcsálók, így tavasszal és nyáron erősebb fertőzésekre lehet számítani. Ez pedig 10–25 százalékkal magasabb növényvédelmi költséget is jelenthet a csonthéjasok, a dió és a körte esetében hektáronként 200–300 ezer, az almaültetvényekben pedig 500-600 ezer forint között mozgó, színvonalas növényvédelmi költségekhez képest. Arról nem is szólva, hogy a termésben mennyiségi, minőségi kiesést okozhatnak a fölszaporodott károsítók.

Korai az esélylatolgatás

– További veszély, hogy a korán virágzó kajszi-, őszibarack, de akár a szilva és a cseresznye életműködése már január végén megindulhat, és ha a nedvkeringés elindul, az fagyérzékenyebbé teszi a megduzzadó rügyeket. Ha az életműködés megindulása után februárban vagy márciusban köszöntenek be a tartós, 10-15 fokos mínuszok, az a virágrügyek téli fagy­károsodásához vezet. Nem feltétlenül jelent ez terméskiesést, mivel egy egyébként jó virágrügy-berakódottság, majd virágzás esetén a virágok 20–50 százaléka is elég egy teljes terméshez, ha jól kötődnek.

– Csengerben, a családunk 30 hektárnyi, intenzív almaültetvényeiben semmilyen gond nincs, s úgy tudom, a csonthéjasoknál sem lehet ilyen problémáról beszélni. Gond tehát abból még nem lesz, ha „beindulnak” a fák, csak abból lehet probléma, ha ezt később mínusz 10-15 fok alatti kemény hidegek kísérik.

Az idei kilátások

– Egyre nyilvánvalóbb, hogy tavasszal és nyáron számolni kell a károsítók erősebb inváziójával, ám ennek mértékéről és hatásairól még lehetetlen nyilatkozni. Mindenesetre az ültetvényekben márciustól fokozottan kell figyelni a kár­tevőkre. Nagy szerepük lesz a megelőző jellegű védekezéseknek, a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezéseknek. Ám egy magas színvonalú ültetvényben nem lehet fő szempont a spórolás! A gazdának a lehető legmagasabb terméshozamokra és a kiváló termésminőségre kell törekednie, mivel a helytelen takarékoskodás a bevételkiesés oldalán általában sokszorosan visszaüt.

– Ami az idei gyümölcspiaci kilátásokat illeti, egyelőre semmi nem utal arra, hogy az idei tél érdemben befolyásolná azt, túl korai, ezáltal felesleges bármiféle esélylatolgatás, pláne a pánikkeltés. Bármilyen furcsa, de még ha be is következne téli fagykár a virágrügy-állományban, annak akár pozitív vonzata is lehet. A tavaszi fagykáros 2017-es évben egész Európában gyenge lett a termés, így most a „pihent” fákon erős virágzás lesz, ami nagy termést sejtet, alacsony termelői árakkal. Ha lenne egy mérsékeltebb téli fagy­kár, ami „kordában tartaná” a termést, az akár jó hatással is lehetne a piacra – fejezte be dr. Apáti Ferenc.

KM-GB








hirdetés