Menthetetlen esetek
Palicz István
Idén már nyolc vízi tragédia történt a térségünkben, országos viszonylatban még iszonyatosabb a fulladásos halált halt fiatalok és idősek száma. Az esetek 90 százaléka állítólag elkerülhető, megelőzhető lenne, ha a fürdőzők meghallanák és megfogadnák a strandolási tanácsokat. Legtöbbször ugyanis nem hirtelen jött egészségügyi gondok (izomgörcs, szívzűr stb.) miatt kerülnek víz alá az emberek, hanem a saját felelőtlen, meggondolatlan viselkedésük miatt. Tiszadobon mesélték a minap, hogy a nyári hónapokban jó páran nem fürdőzni, „csak” megemlékezni sétálnak ki a partra: megkönnyezik szerettüket, aki valamiért, valamikor, örökre odaveszett.
A szabadvizek cseppet sem veszélytelenek, még akkor is, ha legálisan kialakított, bójákkal és egyéb figyelmeztető jelzésekkel felszerelt a folyó- és tóparti strand. Bár büszke vagyok rájuk, nem irigylem a vizimentőket és az úszómestereket, akiknek a nyár nem az önfeledt szórakozás, hanem az éber tettrekészség és a hősies életmentés ideje. Tízből kilencszer azonban „feleslegesen” kell kockáztatniuk az életüket, hogy megmentsenek egy másikat: egy vakmerő vagányt vagy egy „vakon lévő” idiótát.
Ilyen szituációkban én sokkal inkább értük aggódom…
