Merényletek Párizsban – Franciaországban a terrorfenyegetettség továbbra is magas, de a merényletek száma csökkent

Párizs – Franciaországban az iszlamista terrorfenyegetettség továbbra is magas, de a merényletek száma idén csökkent és a dzsihadista veszély már nem külföldről, hanem elsősorban belföldről fenyeget.

A 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek harmadik évfordulóján közzétett adatok szerint az év első kilenc hónapjában a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege 84 ügyben indított nyomozást, míg tavaly az év ezen időszakában már 130 terrorgyanús esetet vizsgáltak.

Idén két merénylet történt: a dél-franciaországi Carcasonne-ban és Trebes-ben márciusban egy marokkói származású iszlamista négy áldozatot követelő túszejtési akciót hajtott végre, májusban pedig a párizsi Opéra közelében egy csecsen származású dzsihadista leszúrt egy járókelőt.

“Négy éve nem volt olyan nyugodt nyarunk, mint idén” – mondta néhány héttel ezelőtt Francois Molins párizsi főügyész, aki végigkövette a francia dzsihadizmus megerősödését. A merényletek számának csökkenését a vádhatóság vezetője az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szétesésének és a titkosszolgálatok munkájának köszönhetően a dzsihadista toborzóhálózatok felszámolásának tudja be.

A terrorfenyegetettség ugyanakkor továbbra is fokozott, a készültségi szint jelenleg is a legmagasabb Franciaországban. A hatóságok azonban elsősorban a potenciális magányos elkövetőkre és a börtönökből szabaduló, terrorizmussal kapcsolatosan elítélt iszlamista radikálisok megfigyelésére koncentrálnak.

Laurent Nunez belügyi államtitkár, a titkosszolgálatok korábbi vezetője szerint az Iszlám Állam olyan jelentős veszteségeket szenvedett el, hogy már kevéssé valószínű egy olyan merényletsorozat, mint amilyet három évvel ezelőtt egy kiképzett kommandó hajtott végre.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclan koncertterembe, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. A Szíriában kitervelt támadássorozatot többségében Belgiumban élő francia állampolgárok hajtották végre, akiket az Iszlám Állam képzett ki Szíriában.

“Jelenleg a legfőbb fenyegetettség Franciaországban élő embereket érint, akik kezdetleges eszközökkel léphetnek akcióba” – mondta egy vasárnapi interjúban a belügyi államtitkár, példaként említve a gázolásos támadásokat.

Korábban a terrorszervezetnek felesküdött elkövetők hajtottak végre egyértelmű merényleteket. A fenyegetettség azóta egy olyan szürke zónába került át, amelyben a párizsi főügyész szerint nehéz megkülönböztetni egymástól az, ami tényleg terrortámadásnak vagy pedig pszichológiai esetnek bizonyul.

Ilyen volt például a nyári gyilkossági eset a Párizshoz közeli Trappes-ban, ahol egy pszichiátriai problémákkal küzdő radikálisként nyilvántartott férfi leszúrta az anyját és a lánytestvérét. A hatóságok szerint nem terrortámadás történt. Ugyanakkor a gyenge idegállapot nem jelenti feltétlenül azt, hogy a támadást az elkövető nem terrorindítékokkal hajtotta végre. A nyomozók egy része szerint ugyanis a dzsihadista ideológia nélkül a trappes-i férfi nem feltétlenül végzett volna a családtagjaival.

A szíriai és iraki katonai veresége miatt a hatóságok azt tapasztalják, hogy az Iszlám Állam propagandája már kevésbé bizonyul vonzónak, de a gyenge idegzetű vagy már fanatizált embereknél még visszhangra talál.

A francia titkosszolgálatok számára a legnagyobb kihívást a börtönből szabaduló iszlamisták megfigyelése jelenti. A jövő év végéig 48 iszlamista terrorizmussal kapcsolatos elítélt és több mint négyszáz olyan, köztörvényes bűncselekményekért elítélt szabadulhat, akik a börtönben radikalizálódtak. Az igazságügyi minisztérium szerint velük a próbaidőre szabadlábra helyezettek integrálásával megbízott szakemberek foglalkoznak.

Jóllehet a 2016-os törvénymódosításokkal a terrorizmusért elítélteket nem lehet próbaidőre szabadlábra helyezni, a párizsi főügyész szerint elengedhetetlen, hogy a szabadulást követően is megfigyelés alatt tartsák őket, ezért a próbaidős szervek foglalkoznak velük. A fegyházakon belül is folyamatos a radikálisok megfigyelése: november 5-én 726 iszlamista terrorista töltötte a börtönbüntetését és 1704 radikalizálódott elítéltet tartottak nyilván a titkosszolgálatok.

A vizsgált ügyek száma azért is csökkent, mert a várnál kevesebb francia dzsihadista tért haza Szíriából és Irakból az Iszlám Állam vereségét követően. Laurent Nunez szerint 261 hazatért dzsihadista perét készítik elő az ügyészségen, további hétszáz franc

– MTI –



Sporthírek






hirdetés