Mérlegelhet, de pénzt nem kérhet a háziorvos, ha házhoz megy

Dr. Soós Zoltán a rendelőben, de ha hívják, házhoz megy
Dr. Soós Zoltán a rendelőben, de ha hívják, házhoz megy - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza, Kótaj – Hatalmas vitát váltott ki szakmai körökben is, hogy az ország egyes pontjain néhány háziorvos kényelmi díjat számít fel abban az esetben, ha nem indokolt, hogy a páciens házhoz hívja a doktort. Megyei háziorvosokat kérdeztünk a témában.

– Ami a fővárosban probléma, vidéken nem biztos, hogy az – szögezte le dr. Soós Zoltán nyíregyházi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke. Rögtön hozzá is tette: a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy nem kérhet kiszállási díjat az orvos, ha úgynevezett rendelkezésre állási idő alatt hívja házhoz a beteg.

Rögzített feladatok

– A praxisok számára heti 15 óra, napi 3–4 óra rendelési idő kötelező a délelőtti vagy délutáni órákban, itt Nyíregyházán a feladatellátási szerződésünkben ki van emelve az is, hogy hetente egy alkalommal este hatig fogadnunk kell a pácienseket. Ezen kívül van egy úgynevezett rendelkezésre állási idő, amely ki van függesztve a rendelőkben, tehát mindenki tudja, mikor, milyen idősávban hívhatja házhoz saját családorvosát – mondta el a doktor, s hozzáfűzte: ezzel semmi gond, hiszen így konkrét időpont egyeztethető.

– Más helyzet áll elő egy hirtelen fellépő betegségnél, rosszullétnél, amikor a beteg hozzátartozója nem tudja eldönteni, hogy az ügyeletre szaladjon, vagy jobb, ha a saját orvosát riasztja. Ezt megteheti a rendelkezésre állási időben, és elsődlegesen a családorvost kell hívni, mert azt tartjuk helyesnek, ha az látja a beteget, aki ismeri, kezeli őt – mondta el dr. Soós Zoltán. – Az én praxisomban is előfordul ilyen hívás, havonta egyszer-kétszer, ám olyan körzetben, ahol több az idős, krónikus beteg, vagy a mozgásképtelen, ez megsokszorozódhat.

– Egyéb esetekben ott van az ügyelet! – hangsúlyozta a háziorvos. Nyíregyházán 24 órában működik, a kiszálláshoz gépkocsi is rendelkezésre áll.

– A legnagyobb baj, hogy egészségkultúránk nem áll olyan szinten, hogy valóban csak indokolt esetben terheljük a rendszert, mert például egy éjszaka fájdalmat okozó torokgyulladás csillapítható reggelig – jegyezte meg a doktor, s arra a kérdésünkre, hogy mi számít kényelmi szolgáltatásnak, a következő példát említette: – Ha nem indokolt, hogy egy kontroll vizsgálatot otthon végezzenek el, mert megtehetnék a rendelőben is, ez kényelmi szolgáltatás, de az egészségbiztosításról szóló törvény alapján egyelőre nincs lehetőség kényelmi díjat felszámolni.

„Ez a munkánk része”

– Meg sem fordult a fejemben, így soha nem is kértem pénzt azért, mert egy beteghez az otthonába kellett kimenni, ez a munkánk része – szögezte le már a beszélgetés legelején dr. Kiss Csaba. A kótaji háziorvost akkor értük el, amikor egy frissen műtött betegéhez ment ki megnézni, hogy van.

Nem tudok olyan jogszabályról, ami lehetővé tenné a háziorvosnak, hogy díjat számoljon fel azért, ha nem a rendelőben vizsgálja meg a beteget, s ez igaz arra a helyzetre is, ha egyébként az állapota nem indokolná a házhoz hívást. Igaz akkor is, ha egyes háziorvosok az országban mégis úgy vélik, ez egyfajta kényelmi szolgáltatás, s ezért pár ezer forintot számolnak fel”

– hangsúlyozta a háziorvos, s megjegyezte: a megyében egy olyan esetről sem hallott, hogy bármelyik kollégája indokolatlan házhoz hívásért pénzt kért volna.

– Ha a háziorvos szakmailag úgy gondolja, hogy felesleges kimennie, ehhez joga van, akkor ezt azonnal mondja el, de ha kiment, akkor ez a munkájához tartozó kötelesség – fogalmazott dr. Kiss Csaba, aki megjegyezte azt is: a helyzet nem fehér vagy fekete, árnyaltabb a kép, azonban a hatályos jogszabályok egyértelműek. A háziorvosi ügyeletben is rendelő doktor példaként említette: a helyzettel akár ügyeletben, akár a hétköznapokban is nagyon sokan próbálnak visszaélni, mert valóban kényelmesebb az orvost házhoz hívni, mint a rendelőben ülni. Példaként egy korábbi esetét említette, amikor egy 20 perce tartó fülfájáshoz hívták ki, majd a hívó hozzátette azt is, ha megvizsgálja a doktor és felírja a gyógyszert, akkor másnap reggel jönnek Nyíregyházára és kiváltják a gyógyszert… Az pedig teljesen mindegy, hogy az ember nagyvárosban vagy kistelepülésen háziorvos, vagy lát el ügyeletet, kortól függetlenül vannak notórius házhoz hívók, őket tudni kell szigorúan szakmai alapokon kezelni.

Dr. Kiss Csaba szerint fontos lenne egy gyermekkorban elkezdett egészségnevelési program, hogy a betegségeket, tüneteket ismerve egy laikus is tisztában legyen a legfontosabb, alapvető tudással, például, hogyan kell lázat csillapítani. Már ez is csökkenthetné az indokolatlan hívásokat.

KO, BM, PI


Csak indokolt esetben

– A mi falunkban, legalábbis hozzánk, szegény betegekhez szinte csak akkor jön házhoz a „körzeti”, ha valaki a halálán van, vagy azon is túl… – panaszolja a Tiszadobon élő Galyas Zsolt.

– Az édesanyám 85 esztendős, alig tud járni, gyakran van rosszul, főleg a kánikulát és a frontváltozásokat viseli nehezen, szédül, fullad, hogy csak a leggyakoribb panaszait említsem. Csak akkor szoktunk szólni a háziorvosunknak, ha valóban indokolt, a szakellátás azonban legtöbbször kimerül a „távgyógyításban”: a doktor a rendelőből vagy telefonon üzeni meg, milyen gyógyszert adjunk Gizi néninek, hogyan járjunk el. Az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt kritikus helyzetben sokan már első körben a mentőket riasztják a betegekhez mifelénk – mondta a negyvenes éveiben járó családapa.








hirdetés