Merre tart a hazai e-kereskedelem?

Merre tart a hazai e-kereskedelem?
Lassuló ütemben, de továbbra is dinamikus növekedést produkál a hazai e-kereskedelem. Míg a hagyományos offline kiskereskedelem növekedése „csupán” 6% körüli, addig az online kereskedelem bővülése meghaladhatja a 18 százalékot.

Az utolsó negyedév eredménye a legtöbb e-kereskedő éves teljesítményét meghatározza. A tavalyi évben a teljes online bevétel 35 százaléka ebben az időszakban realizálódott, ráadásul az utolsó negyedév költésének 21%-a egyetlen napon, a Fekete Pénteken valósult meg. Ugyanakkor érdemes kihangsúlyozni, hogy a számok csalókák lehetnek, hiszen a hazai e-kereskedelem egészére vonatkoznak; az erősen koncentrált piacon a Fekete Péntek egyre inkább a nagy webáruházak bulija.

Ők azok, akik jelentős árukészletet képesek felhalmozni, nagy leárazásokat biztosíthatnak a vásárlók részére a gyártói és beszállítói kapcsolataiknak köszönhetően, ráadásul ők rendelkeznek azokkal a marketing gépezetekkel, amelyek elég hírverést képesek generálni az egyetlen napig tartó akcióknak is. Velük ellentétben a piac kis szereplői számára a Fekete Péntek sokkal inkább a piacvesztés minimalizálásáról, mint a bevételnövelésről szól.

A tavalyi évben a webáruházak mintegy 62 százaléka vett részt a Black Friday akcióban, egyes vélemények szerint ez a szám idén még magasabb lehet. Hogy valóban nőni fog-e a résztvevő online áruházak aránya, azt nem lehet biztosan tudni, hiszen a Black Friday minden tekintetben a nagy szereplők malmára hajtja a vizet. Számukra az egynapos Fekete Péntek tökéletes alkalom a porosodó raktárkészletek kisöprésére, a kapacitások felszabadítására, illetve egy jól sikerült akcióval akár jelentős számú visszatérő vásárlóra is szert tehetnek, akik a decemberi időszakban és a következő évben magasabb árréssel forgalmazott termékeket is vásárolnak.

A hazai e-kereskedelmet a vásárlói bázis lassú növekedése, illetve a vásárlási gyakoriság erős javulása jellemzi. Mindez azt jelenti, hogy aki már valaha rendelt online, rendszerint jól mozgósítható, de az új vásárlók megszerzése nehezebb diót jelent a webáruházak számára. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a következő évek trendjeinek alakulása nagyban függ majd a vásárlási intenzitás növelésétől, illetve a megszerzett vásárlók megtartásától.

Az idei évet a nagy szereplők egymást érő akcióik jellemezték és egészen biztosan így lesz ez az esztendő hátralévő részében is. Mivel a nagymértékű leárazásokhoz szükséges gyártói és beszállítói kapcsolatok, illetve raktártechnikai erőforrások kizárólag a nagy szereplők esetében adottak, így az ilyen akciók az ő piacnyerésüket szolgálják. A kis szereplők az esélytelenek nyugalmával tudomást sem vesznek a nagyok csatározásairól.

A közepes szereplők azonban pórul járhatnak és gyakran meg is történik velük; néhányak képesek versenyképes termékpalettát felépíteni a leárazás kampányaikhoz, viszont nagyobb mértékben kénytelenek beáldozni a saját profitrátájukat, mint a vezető webáruházak. Egy-egy ilyen rossz döntés a szolgáltatás-fejlesztés lassulását vonja maga után, ami rányomhatja a bélyegét akár sokhavi teljesítményre is.

A koncentrált piac törvényszerűen arra sarkallja a piac szereplőit, hogy új részesedést keressenek maguknak. Számos online kereskedő erre kizárólag külföldi piacokon, jellemzően a CEE régió országaiban lát reális esélyt. Egyes kutatási adatok szerint ma hozzávetőlegesen száz hazai kereskedőcég próbál érvényesülni a külföldi országokban, de csak kis hányaduk képes meghatározó szereplővé válni. A nagyobb hazai webáruházak között is alig találunk olyan szereplőt, ami több országban eredményesen kereskedik.

A hazai tulajdonú webáruházak közül az Extreme Digital mondhat magáénak nagyobb külföldi portfóliót; a magyar piac mellett jelen vannak Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is. A szlovén edigital.si webáruház jó példa arra, hogy akár a kis lélekszámú országokban is fenntartható és üzemeltethető exportra épülő webshop. A hazai e-kereskedők számára Budapest közelsége miatt elsősorban Szlovákia, illetve a nagyobb népességszám miatt Románia látszik elsődleges célpiacnak.

– PR cikk –

Címkék:







hirdetés