Mi lesz, ha megjön a főfőnök?

Az előadás nem Dániáról szól. És még csak nem is Gambiniról meg a színházesztétikáról. Rólunk szól
Az előadás nem Dániáról szól. És még csak nem is Gambiniról meg a színházesztétikáról. Rólunk szól - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Koltai M. Gábor érdekes rendezése jól aknázza ki az abszurd helyzetekben rejlő lehetőségeket A főfőnökben.

Lars von Trier dán rendező 2006-ban bemutatott azonos című filmjét Kovács Krisztina adaptálta színpadra: a nyíregyházi produkció ennek nyomán készült. A mai történet – számítástechnikai vállalkozás áruba bocsátása – azonban nem várt bonyodalmakba ütközik.

Csak személyesen

A szövegben nemcsak az az izgalmas, hogy képet kapunk az izlandiak dángyűlöletéről, hanem inkább az, hogy egy üzleti tranzakció keretein belül miképpen viszonyulnak az emberek egymáshoz és a hatalomhoz. Lars von Trier vígjátéka azonban csak a felszínen szól egy cég eladásáról. Megfogalmazódik benne a színház, a színész s a művészet lényegét érintő ars poetica éppúgy, mint ennek paródiája. Az alapszituáció szerint ugyanis Ravn, a cégtulajdonos (Gulácsi Tamás) felbéreli a kétes tehetségű színészt, Kristoffert (Horváth László Attila), hogy jelenítse meg a dolgozók által eladdig nem ismert, Amerikában élő „főfőnököt”, mert üzleti partnere, a hirtelen haragú izlandi Finnur (Nagyidai Gergő) csak személyesen hajlandó tárgyalni az adás-vételről. Azaz a szerződést csak személyesen írhatják alá. De hogy miért kell dublőrrel játszatni a rejtélyes főfőnököt, az legyen az előadás meglepetése…

Otthonosan mozognak

Koltai M. Gábor érdekes rendezése (dramaturg: Sediánszky Nóra) kiaknázza az abszurd helyzetekben rejlő lehetőségeket. A humornak és az esztétikai (álesztétikai) fejtegetéseknek egyaránt teret enged. Vereczkei Rita ide-oda húzogatható plexi falakból álló, atmoszférikusan világítható díszletei – kiegészülve az időnkénti digitális háttérvetítéssel – jól szolgálják a helyszín- és idősíkváltásokat. Koltai színészei otthonosan járnak-kelnek az általuk mozgatott térelválasztók között; különösen hatásos a „körhintajelenet”, Ravn és Kristoffer „konspirációs” dialógusa.

Horváth László Attila a Gambini-rajongó színész több arcát is megmutatja: egyszerre elvetemült és szánalomra méltó.

Vele szemben Nagyidai Gergő a drabális izlandiból komikusan elrajzolt figurát teremt. Gulácsi Tamás az agyafúrt cégtulajdonos, Éry-Kovács Zsanna a csábító Lise, Sirkó Eszter a naiv Heidi, Szabó Márta a Kristofferen átlátó ex-feleség, Kisser, Martinkovics Máté az izgága fiatal Nalle, Fellinger Domonkos a könnyen dühbe guruló Gorm, Varga Balázs a szűkszavú tolmács, Gyuris Tibor a nyájas Spencer szerepében járult hozzá az abszurd história sikeréhez. Horváth Réka csaknem néma szerepében képes hangsúlyos jelenlétre.

A Krúdy Színpadon bemutatott darab nem Dániáról szól. És még csak nem is Gambiniról, meg a színházesztétikáról. Nem. „Magatokon röhögtök” – mondta egykor Gogol. A Pirandellótól Klaus Mann Mephistójáig számos világirodalmi párhuzamot (is) felvillantó história rólunk szól. Arról, hogy mi lesz velünk, ha megjön a főfőnök.

– Karádi Zsolt –








hirdetés