Mi nincs nyugaton?

“Ilyen nem történhet meg nyugaton vagy Amerikában” – mondja egyik barátom arra
célozva, hogy máshol nem lehet “ekkorákat hazudni, és közben nem csinálni semmit”.

Szegő Péter jegyzete.

A politikusok tényleg hazugságkényszerben élnek? Vajon egy minden megnyilvánulásában
őszinte politikus meddig van ma partiban bárhol egy dörzsölt és felelőtlenül
ígérgető társával? Költői kérdések. A politikusok mindenhol hazudnak, a különbség
csak abban van, hogy máshol rafináltabban, jó esetben kevesebb kárt okozva teszik.
Olyan viszont tényleg nincs a fejlettebb demokráciákban, hogy a rivális elnökjelölt
beteges hazudozónak, pszichopatának, párttársa a tévében bunkónak nevezze az
elnököt. Olyan sem nagyon, hogy követeli a szenátus feloszlatását, és „független,
szakértő” elnök és alelnök kinevezését akarja elérni utcai óriástüntetéssel,
melyet szenátorok szerveznek. Olyan sincs, hogy addig vonakodnak a szenátusban
dolgozni, amíg az elnök – „ez az erkölcsi hulla” – hatalmon marad.

Semmittevés. Ha valóban ismerjük a teljes őszodi beszédet, akkor tudjuk,
hogy mi az a semmi, amit Gyurcsány nem csinált: a költségvetés szigorítása és
az elmaradt reformok. Orbán Viktor azt hányja a szemére, hogy nem csinált semmit,
de közben az a legnagyobb baja, hogy most meg csinál (megszorít, reformál).
Érdekes ellentmondás. Biztos Orbán Viktor is szeretne valami hasznosat tenni,
csak az a baj, hogy a miniszterelnök eltávolításának szándékán, meg a hatalom
mielőbbi átvételén túl ebből sajnos egyelőre mást nemigen látni.

Persze minek is tudni a terveiről annak, aki még soha nem hazudott:
benne vakon bízhat bárki. Végre egy olyan politikus, aki ha valamit kimond,
az attól és ott válik igazzá. Na, ilyen aztán végképp nincs nyugaton.








hirdetés