Mi van a kisvárdai Hősök Emlékművével?

Katonatemető 1992
Katonatemető 1992
Kisvárda – 1914. július 28 és 1918. november 11 között zajlott az I. világháború, melyre jelenleg is a Centenárium keretein belül emlékezünk. A fenti címmel már 1924. szeptember 4–ei /csütörtök/ számában a Felső–Szabolcs című újság is foglalkozott, a világháborúban elesett hőseink emlékművével.


„A hősök, kik hazánk védelmére hullatták drága vérüket, kétségtelenül rá is szolgáltak arra, hogy szülőföldjük emlékművel örökítse meg azt a soha meg nem hálálható hősi áldozatott, amellyel életük árán védelmezték meg hazánkat. Nyírbátor már lerója adóságát, s ezzel szemben Kisvárda még mindig s előreláthatólag még soká adós marad a Hősök emlékművével.”

Azóta évtizedek teltek el s nem történt semmi. Az elmúlt napokban valami mégis elindította az emlékmű megvalósítását. Jelenleg soproni lakos Dr. Szilágyi László az alábbi levéllel kereste meg a várost –a polgármesteri hivatalt, a Városszépítő Egyesületet, az egyházakat, stb.–a hősök emlékműve témában.

Elvész a nyom?!

Kisvárdán a köztemetőben felszámolás alatt áll (újrahasznosítás?), az a rész, ahol az I. világháborús katona (honvéd) sírok voltak. Gyermekkoromban (1950-es évek) még láthattuk a „korhadt fakereszteket” és szétomló sírhantokat. Megyeri plébános úr vezetésével alkalmanként (gyertyás, mécseses) menetben a helyszínen emlékeztünk meg róluk. NEM VESZHET EL A NYOM SEM A HELYSZÍNEN, SEM A SZÍVÜNKBEN, EMLÉKEINKBEN!

Ezért szándéknyilatkozatot teszek egy MÉLTÓ emlékmű felállításához.

Egymillió forintos felajánlás

Ezt megerősítendő 1 millió Ft–os alapot hozok létre a kezdeményezés elindítására. Az összeget elkülönített, e célra zárolt számlán szándékozom elhelyezni. Ezen összeg felhasználási feltétele, hogy az emlékmű olyan helyen legyen elhelyezve, ahol sokan láthatják, mintegy MEMENTO–ként a jelen és a jövő kor magyarjainak! Hős katonáink emlékének megőrzése közös felelősségünk….”– írta levelében Dr. Szilágyi László, aki 1967 és 1977 között városunkban dolgozott fogorvosként. Ez idő alatt korszerűsödött, s rendszeressé vált a teljes fogászati ellátás. Dr. Szilágyi távozásával a fogászati ellátás a mélypontjára zuhant. Sopronban 1977–ben kezdték meg feleségével a fogászati tevékenységüket, mely mára már országos, sőt nemzetközi hírűvé vált.

Az első lépések

Lengyel Szabolcsnak, a Városszépítő Egyesület elnöke kezdeményezésére, február 16–án helyszíni bejárást tartottak a református egyház képviselőivel, Néző István helytörténésszel, akik megtaláltak –régi fotók alapján– a sírok maradványait, a terepegyengetéskor összetolt földhalmokban és a bozótok között. Mivel az a rész, ahol a síremlékeket, ill. maradványait megtalálták, a református egyház tulajdona, az egyház felajánlotta, hogy ingyen biztosít területet a létesítendő emlékműhöz. Azóta mintha megtorpant volna a Hősi Emlékmű megvalósításának ügye. Dr. Szilágyi László, akiket lehet az elmúlt napokban telefonon is megkeresett ez ügyben, ugyanis az egyik pályázati lehetőség beküldési határideje március 17. De más pályázati lehetőségek is léteznek az anyagiak megteremtésére.
Városi összefogás szükséges ahhoz, hogy ébren tartsa az első világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, s ez által hozzájáruljon a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítéséhez.

– Vincze Péter –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés