Micsoda idő!

Micsoda hosszú hétvége! Pulyakoromban a suliszezon végefelé már javában pecáztunk a Dencén (a repülőtéren hívták így a vízet összegyűjtő, ásott medencét), menetben és jövetben pedig az Érpatak békáit riogattuk.
Mán László jegyzete.

Bőrünk nem a szoláriumtól volt ekkortájt már bronzbarna, hanem az utcai focitól, a vízparton eltöltött óráktól. Gimisként június végén már a sóstói tavon lestük a csajokat, fociztunk, élveztük a természetet. Pár évtized alatt nagyot változott a világ, felborult a természet rendje, hiszen ki gondolt volna akkor júniusi őszre.

Lassan vége a sulinak, mindenki tervezi a nyári szabadságot és mindenki bízik abban: az alatt a két, vagy három hét alatt igazi nyári idő lesz, amely feltölt gyereket és szülőt egyaránt a most még távolinak tűnő ám nemsoká gyorsan közelgő őszre.

A focikedvelők persze most nem foglalkoznak igazán az idővel, hiszen pénteken rajtol a vébé, és akkor úgyis a tévé előtt fognak szurkolni, sörözöni, fröccsözni. De mi lesz azokkal, akiket nem érdekel a labdát rugdalók népőrülete, viszont már kiveszik az évi rendeset.

Mit csináljanak majd rossz időben?Legjobb lesz, ha felkészülnek, felkészülünk minden eshetőségre. Jó időben irány a természet, esőben pedig elő a könyvekkel, játékokkal. Az időt megváltoztatni nem tudjuk, ám a bosszankodással csak magunknak ártunk.








hirdetés