Miért szereted a verseket?

Miért szereted a verseket?
Nyíregyháza – A költészet napja alkalmából megyei közéleit szereplőket kérdeztük arról, hogy miért olvasnak verseket.

Dr. Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke : A vers elemel a valóságtól

Dr. Nyakó Zsuzsanna

A költészet formától függetlenül művészet, ami gyermekkorunktól az életünk része. Nem kell elemezni, lefordítani magyarról magyarra, mert az úgy tökéletes. Puszta szavak egymásutánjánál jóval több, ritmusa, mondanivalója van, érzéseket, hangulatokat, indulatokat fejez ki. Amikor verset olvas az ember, az megragadja, elemeli a földi valóságtól, érzelmileg, értelmileg olyan dolgokra csodálkozhatunk rá, ami egyébként nem jut eszünkbe, a költemény megszüntet teret és időt. Az egyik kedvencem Ratkó József Egy ágyon, egy kenyéren című verse.

Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy: Könnyűszerrel fel tudja idézni

Szabó Dénes

Nekünk iskolásként még sok verset meg kellett tanulnunk kívülről – a legtöbbjüket ma is könnyűszerrel fel tudom idézni, amire a tanítványaim rendre rácsodálkoznak. Nem volt a tananyag része, de Áprily Lajos költészetét mindig szerettem, s több kedvencem is van, például Az irisórai szarvas. Több más Áprily-vers is megmaradt, beszédgyakorlatként a gyerekekkel is szavaltatom egyiket-másikat. Legutóbb például József Attila Mama című versét emlegettük az énekórán, meg is hallgattuk, s megcsodáltuk, mennyire szépen szavalja Latinovits Zoltán.

Szaszala László, a Magyar Autóklub regionális elnöke: Az önkifejezés egyik eszköze

Szaszala László
A magyar irodalomban rengeteg a szép, magvas gondolatokban bővelkedő alkotás. Szabó Lőrinc sok költeménnyel örvendeztetett meg bennünket, nekem az Ima a gyermekekért című verse a favoritom. Sokatmondó, tartalmas, elgondolkodtató: rendszeresen felidézem. A vers akár a szomorú, akár a boldog lelkünket képes simogatni, megnyugtatni. Nekem a költészet éppúgy a kedvencem, mint a dal, ezek az önkifejezések maradandó eszközei. Amikor verset olvasok, elidőzök, elgondolkozom a világ dolgairól – szükség van a szavak erejére.

Dr. Zsíros Zsolt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész: Élményt ad, katarzist nyújt

Dr. Zsíros Zsolt
Nagyon sok vers volt hatással rám, ezek közül említenék négyet. Gyermekkoromban megérintett Goethe A Tündérkirály című verse, amelynek szomorú, a halált közelbe hozó érzését ellensúlyozta Vörösmarty Mihály Petike című évődő költeménye. Az egyik legszebb szerelmes versnek én is József Attila Ódáját tartom, de most már hatvanon túl Reményik Sándor Csak egymáshoz című verse áll közelebb hozzám. A valóban jó versek olvasását azért tartom fontosnak, mert életre szóló élményt, katarzist tudnak nyújtani a legszebb magyar nyelven.

Gyuris Tibor, a Móricz Zsigmond Színház művésze: Régmúlt korok üzenetei

Gyuris Tibor

Egyszer egy barátomtól premierajándékként Mécs László „Alázat“ című versét kaptam, és annyira a magaménak érzem, hogy amikor csak tehetem, elszavalom. A költők a régi korok üzeneteit adják át a verseikkel, és én azt vallom, hogy nekünk, színészeknek az a fajta szolgálat az egyik feladatunk, hogy ezeket ne hagyjuk feledésbe merülni. Bár nem könnyű folyamatosan új költeményeket keresni és megtanulni, nem szabad hagyni, hogy ezt az igényünket legyőzze a mindennapok rutinja, a fáradtság és az érdektelenség.

Mádi Zoltán, a Magyar Közgazdász Társaság megyei elnöke: Hobótól az Öreg néne őzikéjéig

Mádi Zoltán

Nagy szerelmi csalódásom után hónapokig a „Nagyon fájt” szavaltam. Ekkor kerültem közel József Attilához, de ehhez kellett Hobo ‚80-as évekbeli Ginsberg- és József Attila-lemeze. Vizsgaidőszakban ezek jelentették a kikapcsolódást. Később a gyermekeimnek az „Öreg néne őzikéjét” szavaltam és a „Ha én rózsa volnékot” énekeltem altatóként. De nem mindig ilyen egyszerű: Juhász Ferenc verseit édesanyám adta a kezembe, de ezeket máig nem értem, még a legendás Vidnyászky-film és -színdarab, a „Szarvassá vált fiúk” ellenére sem.








hirdetés