Miért van szükségünk az alvásra?

Akt.:
Miért van szükségünk az alvásra?
Azzal nagy titkot nem árulunk el: mindenkinek szüksége van az alvásra. Különösen igaz ez a téli hónapokra, amikor az év más időszakaihoz képest nagyságrendekkel jobban igényli szervezetünk az alvást. Az alvásigényünket szervezetünkben több minden is befolyásolja, cikkünkben sorra vettük a legfontosabbakat.

Alvásmegvonásba hamarabb belehalnánk az éhségnél!

Neurológusok és alvásspecialista orvosok, illetve szakemberek szerint az alvásmegvonásba sokkal hamarabb belehalnánk, mint az ennivaló megvonásába. Arról persze, hogy mennyi alvásra van szüksége az emberi szervezetnek a mai napig megoszlanak a vélemények, tény ellenben, hogy az emberi szervezet két hetet sem bír ki alvás nélkül. Az alvás során ugyanis nem egyszerűen feltöltődik a szervezetünk. A szakemberek szerint alváskor olyan fontos élettani folyamatok mennek végbe, amelyek az idegrendszerünket is érintik. Az emberi agy „feltöltődik”, ráadásul testünkben hormonális változások zajlanak.

A felnőttek alvásigénye teljesen egyénfüggő!

Az alvásigény tekintetében természetesen az egyes korosztályok között közismerten óriási különbségek lehetnek. Míg egy kiscsecsemő naponta 1-2 óránál biztosan nincs tovább ébren, addig a legtöbb felnőtt embernek 6-8 óra bőven elegendő az éjszakai pihenésre. A szakemberek már évtizedekkel ezt megelőzően kimutatták, hogy az ember alvásigényét alapvetően kétféle rendszer szabályozza. A Föld forgásából fakadó cirkadián ritmus miatt – a melatonin hormon hatására – este álmosak leszünk. Ezzel párhuzamosan azonban saját, egyéni alvásigényünk is van, amelyet a homeosztatikus rendszer határoz meg. Ha nem jól alszu8nk, vagy ébren vagyunk az éjszaka nagy részében napszaktól függetlenül is álmossággal küzdünk. Kutatások igazolták, hogy a felnőtt emberek 99%-ánál délután 3-kor és éjjel 3-kor van az úgynevezett alváskapu, ilyenkor vagyunk a legálmosabbak.

Az alvási szakasz négy ciklusa

Ugyancsak közismert tény, hogy egy alvási ciklus négy szakaszból áll, melyet avatott szemek könnyen megállapíthatnak az alvó ember izmainak állapotából, szemének mozgásából és agyi tevékenységének intenzitásából. A felületes alvás szakasza viszonylag éber periódus. Ilyenkor nem álmodunk, és könnyen felébredhetünk.

Az alvás két legnagyobb ellensége: stressz és rossz fekvőhely

A fentiek alapján is egyértelművé válhatott, nem pusztán az a fontos, hogy eleget aludjunk, hanem az is, hogy az éjszakai pihenésünk megfelelő minőségű legyen. Aki alvás közben valamilyen belső vagy külső aktus hatására sokszor felriad, nem megy végig a fent már említett négy alvási szakaszon, ami egyes esetekben bizony komoly problémákat eredményezhet. A stressz közismerten az egyik legnagyobb kerékkötője a minősége, nyugost, szervezetünknek megfelelő alvásnak. A stressz során termelődő adrenalin nemes egyszerűséggel meggátolja az elalvást, a napi munkánk során felhalmozódott problémáink által kiváltott saját gondolataink feszültséget kelthetnek. Egy-egy nyűgös éjszakája az emberek többségének persze nem kizárólag a stressz, hanem a rossz fekvőhely, a kényelmetlen ágy, de még egy elhasznált ágyneműhuzat miatt lehet. Fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk minden nap, legalább a korunkhoz mért minimális alvásmennyiséget elérni, ha tehetjük, mindezt stressz mentesen. Utóbbival az ébrenléti óránk minőségét is javítjuk. Mindennapi munkánk során nemcsak kiegyensúlyozottabbak leszünk, de koncentrálóképességünk is jelentős mértékben megnövekszik.

– PR cikk –

 

 

Címkék: ,







hirdetés