Minden harmadik tanuló roma a dögei iskolában – nincs lopás, se rongálás, se falfirka

Akt.:
Ebben a környezetben természetes az a nyitottság és szeretet, amellyel körülveszik tanáraikat a nebulók
Ebben a környezetben természetes az a nyitottság és szeretet, amellyel körülveszik tanáraikat a nebulók
Döge – Ebben a természeti és emberi értékek megbecsülését sugárzó környezetben nem is tűnik olyan nagy csodának az a nyitottság és szeretet, amellyel szemlátomást körülveszik pedagógusaikat az iskola nebulói.

Mi a bazalt, a lösz, a meteor? Hogyan keletkezik a sivatag rózsája, a borostyánkő, a „bolondok aranya”? Mi a Szent László pénze? Hogy került ősgyíkmadár a terméskőbe? Az iskola belső udvarán kialakított kőzettani tanösvény majd’ másfél száz látnivalójából néhány ásványról/kőzetről sorjáznak a tudnivalók a dögei Ölbey Irén Általános Iskola számos érdekességet kínáló internetes honlapján.

Egy újabb kattintás, és az ökoiskola füvészkertje különböző életközösségekbe csoportosított 270 növényfaja neveit ízlelgethetjük. A gyógy- és fűszernövénykert 70 „főszereplőjéből” naná, hogy az Istenfá(já)n akad meg a szemünk.

Élő tanterem

– A füvészkertünk egy „élő biológiai szaktanterem”, ahol az általános és középiskolában tanult növényfajok egy-egy példánya található kisebb biocönózisokba telepítve – kalauzol már személyesen minapi látogatásunkkor az iskola igazgatója egyik növényközösségtől a másikig. Az idegen tájakról származó növények szabadtéri bemutatójától, a rét-legelők, benne a gyomkert bő félszáz fajt számláló közössége előtt elsétálva állunk meg a víz, s vízpart növénytársulásánál, hogy aztán néhány lépéssel elérjünk a hazai elegyes erdők népes életközösségéhez. Ám ez még messze nem a teljes felhozatal, a biológia, természetismeret és történelem szakos Agárdy Sándor már mutatja is a régi tájfajta gyümölcsfák és cserjék sávját a Bereczki-birssel, a Paraszt barackkal, a Nemtudom szilvával, hogy aztán meglepetésünkre kinyílt hóvirágot mutasson a hegyvidéki életközösség aprócska dombján.

Az iskola tövénél megbúvó „házi biokert” nem csupán a szemlélődve tanulás, hanem a gyakorlati kertészkedés gondozott terepe is. Az ágasfán lógó tucatnyi madárodúból álló „verébpalota”, az aprócska rovarbúvóhelyekkel teleaggatott másik, a „darázs-garázs” megtekintése után az igazgató büszkén mutatja műanyag palackokból épített házat, amely tavaly ontotta a benne termesztett koktélparadicsomot.

Nincs lopás, se rongálás, se falfirka

Ebben a természeti és emberi értékek megbecsülését sugárzó környezetben nem is tűnik olyan nagy csodának az a nyitottság és szeretet, amellyel szemlátomást körülveszik pedagógusaikat az iskola nebulói. A látottak fölött hitetlenkedő arckifejezésünket érzékelve, búcsúzóul Agárdy igazgató úr még rak a tarisznyánkba elgondolkodtató útravalót: a tiszteletre méltó dögei költőnő, Ölbey Irén nevéhez méltóan a dögei általános iskolában – bár majd’ minden harmadik tanuló a kisebbséget képviseli – a gyerekek között nincs konfliktus, ismeretlen fogalom a lopás, a rongálás, de még a falfirka is.

Mondjam azt, hogy ilyen környezetben mindez nem is csoda…?

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország április 13-i számában és a kelet.hu-n.

Címkék: , ,







hirdetés