Miskolc, a Technopolisz városa

Vegyipar, mechatronika, szabadidőipar és logisztika – ezen pólusok mentén fejlődhet a régió. Technopolisz [.pdf – 4.0MB]

Pólus Projekt adatlap [.doc – 64KB]

A pólusok körül erőtér-rendeződés jön létre, ezt jól ismerheti mindenki gyerekkorából,
amikor egy mágnesrúd köré vasreszeléket szórtunk, s megfigyeltük, milyen irányba
mozdulnak el a fémszemcsék – szemléltette Káli Sándor, Miskolc polgármestere,
a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiájának kidolgozására létrehozott konzorcium
vezetője a pólus lényegét.

Pólus kronológia
2005. március Miskolc Fejlesztési Pólus Stratégiai kereteinek meghatározása
2005. június Stratégia kidolgozásának indítása
2005. július Miskolc Fejlesztési Pólus feladatfüzetének elkészítése
2005. december 28. Támogatási szerződés aláírása Nemzeti Fejlesztési Hivatal
és miskolci önkormányzat között
2006. január 30. Stratégia véglegesítése
2006. február 1.–február 20. Stratégia szakértői véleményeztetése
2006. február 22. Koordinációs munkacsoport alakuló ülése
2006. február 24. TECHNOPOLISZ honlap indítása
2006. február 28. Konzorcium alakuló ülése
2006. március 23. Konzorciumi Együttműködési Megállapodás aláírása
2006. március 31. Fejlesztési pólusok programelemek és kulcsprojektek listájának
véglegesítése
2006. december 31. A 2007-ben indítható kulcsprojektek kidolgozása, alprojektek
megfogalmazása, a megvalósításra vonatkozó együttműködés kereteinek (város,
gazdasági szervezetek, kamarák) kialakítása mellett, zárójelentés

A régió központja

Egy pólusa már van az országnak, Budapest, de most több ilyen pólus fejlesztésére
nyílik lehetőség. Először mondták ki ugyanis, hogy ne osszuk szét a pénzt, hanem
a pólusok révén igyekezzünk fejleszteni. Ezek a pólusok (Miskolc mellett Pécs,
Szeged, Debrecen, Győr, Veszprém és Székesfehérvár) pedig olyan megállapodást
írtak alá, amelynek kulcsszava az együttműködés. Ez nagyon lényeges, mert így
nem fordulhat elő, hogy például a nagyon erős Győr elhúzza az erővonalakat

– fejtette ki Káli Sándor.

Hozzátette: amikor eldőlt, hogy az EU 100 milliárd forintnyi nagyságrendben
ad támogatást, akkor az is eldőlt, arra kapunk pénzt, hogy új pályára állítsuk
a város fejlődését. S ezzel együtt az is végérvényesen eldőlt, hogy Miskolc
a régió központja.

Elvész a lehetőség
A lehetséges forrásokat úgy adják nekünk, ha tartós fejlesztések megvalósítására
tesszük le az elképzeléseket. Olyan gazdaságfejlesztési projektek kellenek,
amelyek regionális hatásúak. A kérdés: hogyan tudunk élni a lehetőséggel, azzal hogy nagyságrendekkel nagyobb
fejlesztéseket valósítsunk meg. Hiszen tízmilliárdos fejlesztésekről eddig is
beszéltünk, de százmilliárdosat megvalósítani már teljesen más dolog. S a tét
nagyon komoly, mert ha nem tudunk erős stratégiát letenni az asztalra, s nem
tudjuk időben letenni, elvész a lehetőség.

A gyengeségek

Sajnos egyidejűleg létezik nálunk a nagyarányú munkanélküliség és a képzett
munkaerő hiánya, s Miskolcnak bizony még ma is relatíve negatív a gazdasági
megítélése. Térségünkben a kutatás-fejlesztésre fordított pénz, s az ilyen intézmények
száma is kevés. Az is észrevettük azonban, hogy a megyei cégek között nincs
kapcsolat, s így nem igazán ismerik egymás tevékenységét. Arról nem beszélve,
hogy Miskolc szinte szisztematikusan felszámolta azokat a terülteket, amelyeket
a befektetőknek ki lehetne ajánlani. Emiatt jó drágán vásárolhatunk most olyan
területet, amelyre betelepülhetnek a cégek
– vette sorra a gyengeségeket.

Modern ipar

Mint mondta, szeretnénk továbbra is az ipar városa lenni, de ez már egy teljesen
más ipar, nem a poros, piszkos gyárakra épülő, hanem a legmodernebb technológiákon
alapuló iparé. Ezért is lesz Miskolc, a Technopolisz városa. S hogy mit várhatunk
mindettől? Elsősorban a lakosság életminőségének javulását, azaz a jövedelmek
és élettér, a foglalkoztatottság és termelékenység növekedését.

U.M.








hirdetés