Mit (nem) tanul a gyerek a suliban?

A kitüntetettek: dr. Jekő József és prof. dr. habil. Kerekes Benedek, a díjakat átadta dr. habil. Kókai Sándor és Vassné dr. Figula Erika
A kitüntetettek: dr. Jekő József és prof. dr. habil. Kerekes Benedek, a díjakat átadta dr. habil. Kókai Sándor és Vassné dr. Figula Erika - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – A tudomány jövője szorosan összefügg az oktatás fejlődési irányával.

– Aki látta a rendezvény meghívóját, annak bizonyára feltűnt, hogy az esemény mottója így hangzik: „Határtalan tudomány”. Ez a mondat első hallásra nyilván közhelyesnek tűnik, de ha igazán végiggondoljuk, nagyon sokféleképpen értelmezhetjük és még több jelentést kapcsolhatunk hozzá – kezdte köszöntőbeszédét dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem megbízott általános rektorhelyettese a keddi magyar tudomány ünnepe eseményen.

A rektorhelyettes rövid lépésekben felvázolta, hogyan születik meg egy tudomány­ág. – Kezdetben néhány kutató csak megfigyel valamit, majd ezt a tevékenységet több alkalommal is megismétli. A vizsgálatokból eredmények születnek, a hasonló végeredményből tézisek, ezek pedig leteszik a tudomány alapjait – mondta el dr. Kovács Zoltán. Az elmúlt években a klasszikus tudományágak mellett felbukkantak az ún. multidiszciplináris tudományok is. Ezek a változások hívták életre azokat az igényeket, amelyek az oktatás megreformálására irányulnak.

Új készségek szükségesek

– Ma már pontosan tudjuk, hogy egy hagyományos felépítésű osztályteremben a diákok elsöprő többsége szinte semmit sem tanul – nyitotta meg prezentációját Radó Péter oktatáskutató. A nem mindennapi kijelentésre sokan felkapták a fejüket a jelenlévő hallgatók közül is. – Az iskolák újragondolása egyre sürgetőbb kérdés, hiszen hogyan is néz ki egy tradicionális tanítási óra? A tanár szemben áll a diákokkal, miközben leadja a tananyagot és szinte semmiféle kommunikációt nem engedélyez a tanulók és önmaga között. Ez azt eredményezi, hogy a gyerek saját maga építi fel a tudását abból, amit megértett. A mai világban, amikor néhány kattintással szinte bármilyen információ azonnal elérhető, nincs szükség a nagy anyagmennyiség bebiflázására. Helyette a differenciált pedagógiát kellene alkalmazni, ami többoldalú kommunikációt enged tanár és diák között, az egyént fejlesztő értékelést tartalmaz és elhagyja annak standard, összegző formáját. A tematika megváltoztatásával kellene kezdeni a rendszer átalakítását – hangsúlyozta az oktatáskutató.

Ipari forradalom 4.0

Azoknak a gyerekeknek a 60%-a, akik most lépnek be az oktatási rendszerbe, mire befejezik tanulmányaikat, olyan munkát fognak végezni, ami ma még nem létezik. Már nem gondolkodhatunk kizárólagos iskolában, hiszen a jövőben az lesz sikeres, aki megtanul alkalmazkodni és a végletekig rugalmas. – A küszöbkompetenciák között az angol nyelv ismerete, a digitális eszközhasználat és az interkulturális ismeretek elengedhetetlenek lesznek a jövőben – emelte ki Radó Péter.

GE








hirdetés