Istenben és az uborkában bíznak Uszkán

Az uborka szabolcsi mekkájában járunk, a Batár-patak menti, Ukrajnához közeli Uszkán.

Az Európai faluról néhány napja az MTV Szempont című adása festett már-már utópisztikus képet: a többségében romák lakta település Istennek és az uborkatermesztésnek köszönheti áldásos életét, évről évre nő ugyanis a helyi Szabadkeresztyén Gyülekezetbe járók tábora. A megtértek – mondta el Kovács Edgár lelkipásztor – szigorú és követendő normák szerint élnek, nem lopnak, nem verekednek, nem trágárkodnak, kerülik a hangos szót és a szeszes italt. Inkább dolgoznak és dicsőítik az Urat, hálát adnak és gazdag uborkatermést kérnek a Teremtőtől, 4-5 éve ugyanis fellendült a csepegtetéses uborkatermesztés és értékesítés a 400 lelkes településen. A szorgoskodó családoknak mindössze négy hónapjuk van nyaranta, hogy megkeressék az esztendőre szóló megélhetésre valót. Ha testük olykor sanyarog is, lelküket gazdag szellemi lakoma várja a zenés istentiszteleteken. Jellemüket Isten Szava formálja erőssé, öngondoskodásra, kölcsönös segítségnyújtásra, békés együttélésre és példájuk követésére buzdítanak mindenkit.

Mi a titok nyitja?

Álomországba csöppentünk vagy valóban magyar földön, egy szatmári faluban járunk? – kereste meg a Kelet-Magyarország Uszka polgármesterét, dr. Sértő-Radics Istvánt, aki elmondta: büszke a településen élők példás életmódjára, a romák és nem romák, illetve a két egyház (református és szabadkeresztyén) közötti jó kapcsolatra.

– Itt is hús-vér emberek laknak, mint bárhol máshol, tele problémákkal, gyarlóságokkal, de megpróbálnak normálisan, kulturáltan, szorgalmasan élni. A romákkal szembeni negatív társadalmi sztereotípiák nálunk „nem működnek”, a jelleme és a cselekedete alapján ítéli meg egyik ember a másikat, így tartós etnikai békének örvendünk. A közbiztonság jó, a legtöbb portát még kerítés sem védi. A munkanélküliség sajnos magas, miként a szomszédos településeken. Néhány éve az önkormányzat a szociális földprogram keretében belterületeket és eszközöket juttatott a roma családoknak, akik csepegtetéses uborkatermesztésbe kezdtek, legtöbben máig ebből élnek – mondta el a polgármester.

észak-keletre az ukrán határ mentén elterülõ

település, mely közvetlenül a Batár-patak

partján található.

A 34 km-re található legközelebbi kisvárossal,

Fehérgyarmattal napi autóbuszjárat köti össze,

a legközelebbi vasútállomás 32 km-re, Penyigén

található.

A többszörösen hátrányos helyzetû településen

élõk egyedüli megélhetési forrása

a mezõgazdaság.

A község oktatási intézményeket nem mûködtet,

az óvodások a szomszédos Magosligetre, az általános

iskolások a tiszabecsi II. Rákóczi Ferenc Körzeti

Általános Iskolába járnak.

Van azonban mûvelõdési ház, könyvtár,

postahivatal, sportpálya, falugondozói rendszer, illetve

jelzõrendszeres házi gondozói szolgálat a

községben.

- Palicz István -