MNB: 8:1 arányban döntött a kamatcsökkentésről a monetáris tanács

Budapest – Az alapkamat 0,90 százalékra csökkentése mellett a monetáris tanács 8 tagja szavazott a jegybank legutóbbi, május 24-i kamatdöntő ülésén – olvasható az ülés rövidített jegyzőkönyvében, amelyet szerdán tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

Egy tag, Cinkotai János az alapkamat 1,05 százalékon tartása mellett voksolt.

A jegybanki alapkamat 0,90 százalékra csökkentése mellett szavazott Báger Gusztáv, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Pleschinger Gyula és Windisch László.

Az egynapos jegybanki hitel kamatának 1,15 százalékra csökkentése és az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartása mellett ugyanazok szavaztak, az egyetlen ellenszavazat itt is Cinkotai Jánosé volt.

A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács a lépéssel egyúttal a kamatcsökkentési ciklus lezárása mellett döntött, ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy felmerülhet a monetáris politika finomhangolásának szükségessége, ezért indokolt a monetáris politikai eszköztár, elsősorban a nem hagyományos eszközök alkalmazásának további vizsgálata. Néhány tanácstag kiemelte, hogy a nemzetközi folyamatok, mint az alacsony nemzetközi inflációs és kamatkörnyezet, az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai lépései, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési várakozásainak felerősödése, illetve a Brexit óvatosabb monetáris politikai megközelítést indokolnak.

A tanács tagjai szerint a májusi kamatdöntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és kommunikációjával, valamint összességében a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. Több tanácstag is hangsúlyozta, hogy a kommunikáció fontos a jegybank hitelességének erősítése szempontjából, és az előremutató üzenetek orientálják a piaci reakciókat.
A tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat. Értékelésük szerint a 15 bázispontos csökkentéssel az irányadó ráta 0,9 százalékos szintje biztosítja a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését és a reálgazdaság megfelelő mértékű ösztönzését.

Megállapították, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A tanács szerint a márciusi Inflációs jelentés előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az infláció várhatóan 2018 első felében ér a 3 százalékos cél közelébe.
A jegyzőkönyv szerint többen kiemelték, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő újra befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarország adósbesorolását, így tovább javul az ország kockázati megítélése.

A belföldi makrogazdasági tényezőket vizsgálva többen hangsúlyozták, hogy az első negyedéves növekedés egyedi hatások miatt maradt el a várttól és az év második felében ismét élénkülés várható, amit jegybanki és kormányzati lépések segítenek. Az EU-források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erőteljesen fékezte az építőipari kibocsátást, míg az ipari termelést időszakos gyárleállások fogták vissza.
A tanács 2016 második felében a gazdasági növekedés érdemi erősödésére számít. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés élénkülését eredményezik majd. A növekedéstámogató program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedés fennmaradását – írták.

A tanács véleménye szerint a nemzetgazdaságban fizetett bérek év eleji, vártnál erőteljesebb növekedése az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül hozzájárul a maginfláció fokozatos emelkedéséhez. A béradatok alapján csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata – jegyezték meg.

Mint írták, a költségvetés a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben járulhat hozzá a kereslet élénkítéséhez, ezért a jövőben egyre nagyobb szerepet tölthet be a kibocsátási rés záródásában.

– MTI –








hirdetés