“Mondtam a boltban, hogy bizonyára rossz a hűtőjük, vigyázzanak, elnézéskérés helyett vállrándítás volt a válasz”

“Mondtam a boltban, hogy bizonyára rossz a hűtőjük, vigyázzanak, elnézéskérés helyett vállrándítás volt a válasz”
© Illusztráció: huffpost.com
Nyíregyháza – Iszogatom én a tejet és vizet is, kellő arányban és időben. Vannak velük gondjaim… Például kerülöm azt a boltot, ahonnan közel 300 forintért savanyú tejet vásároltam, a szavatossági ideje még nem járt le. Nekiálltam palacsintát készíteni, kikevertem a tésztát, majd ittam egy korty tejet a maradékból… – írja olvasónk.

Savanyú volt. Mi legyen? Vigyem vissza a fél dobozzal a boltba? Nem vittem. A megmaradt tej a mosogatóban landolt, a palacsintán pedig nem volt érezhető a minőségromlás, mivel egy kis vízzel és némi cukorral feltuningoltam a masszát. Később mondtam a boltban az eladónak, hogy bizonyára rossz a hűtőjük, vigyázzanak, elnézéskérés helyett vállrándítás volt a válasz. Érdekes téma a minőségi víz kérdése is. Kapható manapság ballonokban, palackokban, ha valakinek nem ízlik a csapvíz. Gyerekkoromban az ásott kutunkból ittam, és emlékeim szerint jó volt. Azóta persze a talajvíz már sokat szennyeződött… Minket, időseket különösen érdekelne, hogy azt a napi két és fél liter vizet, amit orvosi javaslatra meg kellene innunk naponta, honnan szerezzük be? Én és a nejem általában csapvizet isszuk, már megszoktuk a kissé klóros ízt. Valamikor Kótajból érkezett a víz Nyíregyháza vezetékeibe, finom és tiszta volt. Akik a 19 literes ballonokra szavaznának inkább, megtehetik, de tény, hogy mérlegelendő, hogy egy liter ára vetekszik a boltok palackos vizének az árával. A minőségkülönbség a fogyasztás során nyilván tapasztalható. Kisnyugdíjasnál ez havonta cirka 4000 forintos kiadást jelent. Na, most akkor csapvíz, vagy „ide velem” a ballont, kéttagú család esetén négynaponta cserével. Lehet szorozni, osztani, de mindennél többet ér az egészség és a tiszta víz, ami az élet fontos eleme. A pumpálós kút helyett el lehet ballagni a vízautomatához az üres flakonokkal. Tiszta nosztalgia, csakhogy ezért már fizetni kell.

– Dombóvári István, Nyíregyháza –








hirdetés