Moró Koreában előbb a sikerben, majd a Japán-tengerben fürdött

A foxoring eredményhirdetése után: a győztes Moravszki János jobbján a második orosz Chermen Guliev és a balján a harmadik László Károly
A foxoring eredményhirdetése után: a győztes Moravszki János jobbján a második orosz Chermen Guliev és a balján a harmadik László Károly - © Fotó: ardf2018.kr
Nyíregyháza – Moravszki János aranyrókát fogott a koreai világbajnokságon a foxoring versenyszámban.


Húsz év múlva – ez a Dumas-regény (A ­Három testőr trilógia második része) joggal lehetne kedvenc olvasmánya Moravszki Jánosnak. A tájfutók és rádiós táj­futók között Moróként is ismert nyíregyházi sportember két évtizedet követően ismét világbajnoki címet szerzett.

Az első hazai pályán született, hiszen 1998-ban Nyíregyháza volt a házigazdája a rókavadászok világbajnokságának. Idén Koreában, Szokcsó városa mellett jött össze a világbajnoki mezőny, ahol ismét aranyra lelt.

Most is dobogós hely volt a cél

A közben eltelt időszakban megannyi magyar bajnoki címet szerzett, a kétévenkénti világbajnokságokon viszont bár csapatban többször is a dobogóra állhatott, egyéniben nem akart összejönni az érem. Mostanáig, hiszen elsőéves hatvanasként állhatott a dobogó legfelső fokára a szeptember 2-9. között verseny egyik számában.

– Tíz esztendeje szintén Koreában volt a világbajnokság, akkor egy negyedik helyet sikerült megcsípnem – kezdte élménybeszámolóját Moravszki János. – Miként eddig mindig, most is bíztam benne, hogy sikerül majd a dobogóra állnom. A hatvan éveseknél ez az első szezonom, az első napon a foxoringban álltam rajthoz. Ebben a versenyszámban tájfutós módon megjelölik az ellenőrző pont helyét a térképen, viszont nem pontosan, csak tájékoztató jelleggel. Tájfutósan kell odaérni, viszont rókavadászósan megtalálni az ellenőrző pontot. Mivel rendszeresen indulok tájfutóversenyeken is, számomra ez segítség volt. Nagyon örültem, mikor kiderült, hogy elsőként értem célba, ráadásul a dobogó harmadik fokára a csapattársam, László Károly állhatott.

Csapatban bronzérem

– Ami a többi számot illeti, sprintben lettem negyedik, csapatban pedig a harmadik helyen végeztünk. URH-ban nem fértem be a 60-as kategóriába, az ötveneseknél indultam és a érthetően a mezőny második felében zártam.

– A megnyitó napján eső volt, utána jött a nagy meleg, harminc fok fölött, égető napsütéssel – folytatta Moró. – A pályákat hegyes, bozótos terepen tűzték ki, nehéz volt. Ami a szabadidős programokat illeti, kitettek magukért a szervezők. Elvittek minket az észak-koreai határnál lévő demilitarizált övezetbe, és nagy élmény jelentett az, hogy fürödhettünk a Japán-tengerben, ami egyénként kellemes hőmérsékletű volt. Tíz éve egyébként csak két versenyszám volt, több időnk maradt szétnézni, többet kirándultunk. Akkor például voltunk egy hatalmas Samsung gyárban. Azért ez a mostani világbajnokság sokkal nagyobb élményeket adott, elsősorban az újabb aranyérem miatt.

Munka mellett edz

A sikert itt nem adják ingyen, Moró egy nagy gyárban karbantartóként dolgozik. A munkabeosztása miatt gyakorta nem tud indulni versenyeken, amelyeket hétvégeken rendeznek. Átlagosan heti öt edzést tart, ezek mind úgymond fizikaiak, 8–10 kilométeres futásokat jelentenek. A világbajnoki arany nem jelent hátradőlést, sőt… hiszen a hétvégén ismét megméretteti magát, ezúttal tájfutásban.

ML








hirdetés