Műhelymunka a jövő szakembereiért

Dr. Palkovics László
Dr. Palkovics László - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – Látogatást tett a napokban Nyíregyházán dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. A polgármesterrel, valamint a Nyíregyházi Egyetem vezetőségével egyeztetett aktuális szakmai kérdésekről, időszerű feladatokról, de lapunk kérdéseire is válaszolt.

Legutóbb az év elején beszélgettünk, az oktatási rendszer fejlesztési terveit is érintve. A tehetséggondozásban sokat várnak a Koala programtól – ez hol tart?

A tervek szerint halad a megvalósítása: a központként funkcionáló egri Eszterházy Károly Egyetemen már közel száz emberből álló, külföldi (finn, észt, német, holland) szakértőkkel is megerősített munkacsoport dolgozik. A műszaki feltételrendszer kiépítése is megkezdődött, szállítják a számítógépeket, számítástechnikai eszközparkot a tankerületi központokba. Nyíregyházáról is több iskola pályázott erre a 45 milliárdos programra, melyből a teljes IT-lefedettséget megteremtjük. Kezdve a széles sávú internettől az iskolán belüli szabad wifiig, számítógépekhez juthatnak a tanári karok, az ötödikes gyerekek közül 25 000 diák kap tabletet, fejlesztjük a digitális tananyagokat. Ennyi pénzt még soha nem költöttek a magyar iskolarendszerre, mint most.

Nagy vállalás volt a PPP-konstrukciók kiváltása: ez hol tart?

Ebben a témában egy 68 milliárd forintos projektet készítettünk elő, s most, az év végéhez közeledve költségvetési oldalról készül egy összevetés. Ebből az látszik, hogy a tervezett szerződéseket sikerül kiváltani. Ez alapvetően a költségvetési egyensúly függvénye, de a kormányzati szándék töretlen, hogy az oktatási intézmények, köztük a Nyíregyházi Egyetem válláról levegyük ezt a terhet.

Amikor legutóbb beszéltünk, épp elindította a veronai balesetet követő intézkedések tervezését. Azóta lezárult a vizsgálat, egy sor szigorúbb szabályozás lépett életbe – ezeket hogyan értékeli?

A tragédia nyomán leginkább a buszos utaztatás feltételeit kellett szigorítani. Jogszabály született arról, hogy 13 évesnél idősebb járművel nem lehet iskolai kirándulást szervezni, este 11 és reggel 4 között nem szabad közlekedni, az kötelező pihenőidőnek minősül. Ha hétnél több tanuló utazik egy buszon, akkor azt az iskolának kell megszerveznie, és a kiválasztott szolgáltató céggel szemben egy sor feltételt kell megkövetelnie. Az utaztató cégnek például most már nyilatkoznia kell arról, hogy az autóbusz vezetője nem szenved olyan betegségben, ami befolyásolja munkája végzését, különösen az éjszakai vezetési képességeit. Számos fontos kérdést sikerült megbeszélni, de még a szakmai egyeztetéseket tovább folytatjuk, a buszos utaztató vállalkozások bevonásával. Az intézkedések a gyerekek biztonsága érdekében születtek, s még ha esetlegesen ez költségnövekedéssel is jár, nem tehető egy mérlegre annak hozadékával.

Az oktatási rendszer átalakítását a munkaerőpiacon állandósult szakemberhiány is indokolja. Lehet ezt orvosolni pusztán képzési reformokkal?

A probléma kezelésében szép sikereket ért el a felsőoktatásra is kiterjesztett duális képzés, de az is felszínre került, hogy a 2012-ben létrehozott képzési forma plusz energiát igényel minden résztvevő fél részéről. A hallgatónak 24 héttel többet kell dolgoznia, a fogadó cégtől pedig több időre, türelemre van szükség, ami nem egyenlő egy hagyományos gyakornoki programmal. Megvizsgáljuk, hogyan lehet úgy alakítani a struktúrát, hogy jobban illeszkedjen a vállalati ritmushoz. A Duális Képzési Tanács most elemzi a visszajelzéseket és külföldi gyakorlatot is értékel. A duális képzésnek Németországban például hat formája létezik, ezek mindegyike nagyjából azonos eredménnyel zárul, csak másképp épül fel és oszlik el időben, térben. Ezeket is elemezzük, az adaptációs lehetőséget szakértők vizsgálják, nagyobb hangsúlyt helyezve a gazdasági szektor részéről érkező jelzésekre, igényekre.

A napokban cikkeztünk arról, hogy a digitalizáció gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacot: szakmákat tüntet el, újakat hoz létre, és ez az oktatás, a pedagógusok számára is komoly kihívás. Készülnek erre?

Ha egyes szakmák valóban meg is szűnnek majd, az egy folyamat következménye lesz, nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. A digitalizáció összetett jelenség, így újabb lehetőségeket is teremt. Végeztek egy érdekes felmérést: IT-, illetve robotikával foglalkozó vállalatok vezetőit kérdezték, hogyan látják a munkaerő számosságát, s az volt a véleményük, hogy azon túl, hogy a robotok valóban egy sor munkafolyamatba beilleszthetők, a munkaerőigény nem fog csökkenni. Egy robot nem létezhet önmagában, azt vezérelni, kontrollálni, fejleszteni kell. A technika, technológia változik, pontosabb, jobb lesz, de az emberi erőforrás nem lesz nélkülözhető a jövőben sem, csak másféle képességeket igényel majd a munkavállalóktól. Az viszont tény, hogy a szükséges ismeretekkel felvértezett munkaerő teremt önmagának esélyt – de ez eddig sem volt másképp.

Nyéki Zsolt








hirdetés