Munkában az angyalok

Munkában az angyalok
© Illusztráció: getty images
Legutóbb 2011-ben fordult elő, hogy ugyanazon a napon ünnepeljük a munkát és az édesanyákat, azaz május első vasárnapja a hónap első napja is egyben. Nem kell különösebben megerőltetnünk az agyunkat ahhoz, hogy belássuk, miért is említhetjük nyugodt szívvel egy lapon a kettőt, a munkát és az anyákat. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.

Mert van-e annál nemesebb és nehezebb kihívás, mint felelősségteljes anyának lenni? És hogy tovább fűzzem a munka és az édesanyák közti szoros fonalat: talán kevesen hallottak a láthatatlan munka napjáról, melyre minden április első keddjén „emlékezünk meg”. Ezen ugyan már túlszaladtunk, de a párhuzam elmélyítéséhez szerintem tökéletes. A láthatatlan munka az olyan tevékenység, melyért fizetség nem jár: a mosogatástól és takarítástól kezdve a gyerekek logisztikázásán és a főzésen keresztül a vasaláson át az otthoni betegápolásig széles a paletta. Mert valljuk meg őszintén, férfitársaim, ezen tevékenységek túlnyomó részét azok a hölgyek végzik, akik legtöbb esetben felelős családanyaként is helytállnak!

Hányszor hallani a bicskanyitogató sztereotípiát: „egy kisgyermekes anyukának nincs más dolga, csak otthon kell lennie a gyerekkel”. Aki tudja, hogy merre van előre, tisztában van azzal: egy anyának ennél jóval több feladata és felelőssége van, mely ráadásul nemcsak a gyermek születése utáni néhány esztendőn át tart, hanem egy életen át. Sosincs megállás vagy pihenés. Ahogy anyósomék hűtőmágnesén olvastam egykor: „az anyák gyakorló angyalok”. S a szárnyaik alatt gyermekük bármikor, bármeddig megpihenhet – teszem hozzá én, ahogy ezt is: javaslom, aki teheti, vasárnap keresse fel ezeket a védőszárnyakat.

Tarnavölgyi Gergely –








hirdetés