Munkácsy Mihály alkotásai a Jósa András Múzeumban

Munkácsy Mihály alkotásai a Jósa András Múzeumban
Nyíregyháza – Szombaton, a múzeumok éjszakáján már látható a festőfejedelem tárlata.

Hivatalosan is megnyitották a Munkácsy-kiállítást a Jósa András Múzeumban. A vándortárlat útját nagy figyelem övezi, a gyűjteményt Pákh Imre és a Munkácsy Alapítvány „utaztatja” a világ minden tájára, ez a negyvenedik helyszín, ahol megtekinthetik a 19. századi műalkotásokat.

A festőóriás soha nem témákat festett meg, hanem színeket, fényeket, hangulatot közölt alkotásain.” Boros Judit

Kifejező színek, fények

– Régóta várjuk ezt a napot, amely ünnep számunkra, mert egy nagyon híres festőművész munkásságát bemutató kiállítást: „Munkácsy 50” címmel nyitunk meg. A kollégák sokat dolgoztak azért, hogy különleges élményben lehessen részük azoknak, akik kíváncsiak a 19. század egyik legnagyobb festőjének életművére – mondta Rémiás Tibor múzeumigazgató. – Bízunk benne, hogy a három hónap alatt ez a kiállítás látogatószámban felülmúlja a Seusso-kincsek kiállítást, ahol 21 ezren fordultak meg. A belépéshez regisztrálni kell, de a turistacsoportoknak lehetőségük lesz anélkül is rácsodálkozni a 30 festményre, amelyhez még 20 érkezik augusztusban az Ermitázsból – mondta az igazgató, aki a támogatóknak: a Munkácsy gyűjtemény tulajdonosának, Pákh Imrének, Bige Lászlónak, és a Munkácsy Alapítványnak köszönte meg, hogy Nyíregyházán is látható a kuriózum kiállítás. Dr. Kovács Ferenc polgármester, a kiállítás fővédnöke, arról beszélt: – A város mindent megtesz, hogy Nyíregyháza kulturális-szellemi központtá váljon. Kulturális színtereinek megújítása akkor értékes, ha színvonalas programokat teszünk mellé. Ez a kiállítás ilyen! – mondta a polgármester.

A megnyitó után Boros Judit művészettörténész, vezette a tárlatot. Belépve a terembe, különleges élmény volt ránézni azokra a képekre, amelyeket ezidáig csak tankönyvekben, képzőművészeti lexikonok oldalain, galériák prospektusaiban láthattunk. A múzeum falain a 350 ismert Munkácsy műből ötven mutatja be a Békéscsabától Párizson át Luxemburgig bejárt festő munkásságát.

– „Mosónők”: a romantika és a szimbolizmus határán mozgó álomszerű kép, amelyet a művész késői korszakából jegyeznek – mondta Boros Judit, aki miután röviden bemutatta az asztalosinasból lett festőóriás gyerekkorát, pályájának mérföldköveit, művészettörténeti útbaigazítást nyújtott a műalkotásokhoz. Az életképek, mint a „Lány tálcával” a „Csavargó” a „Konyhában” az első művek közül valók, rajtuk vannak a Munkácsy-féle mély kontrasztos színvilág, aprólékos kidolgozottság jellemvonásai. – A művész nem témákat festett meg, hanem színeket, fényeket, hangulatokat. Ezek egysége maga a kép, a festmény! A párizsi nagypolgári szalonképek egyedi módon szólnak a 19. századi polgári világ szellemi gazdagságáról. A gyűjteményben hatásosak a realista, naturalista életképek, tájképek, de a Munkácsy-életpálya igazi nagy áttörése, a „Siralomház” az „Ásító inas”-sal együtt augusztusban érkezik.

Hogyan dolgozott?

– Rajzban rögzítette az elképzelt jelenetet – briliáns rajztudása volt a festőnek –, azután megkereste a kompozíció modelljeit, akiket lefotóztatott, lerajzolt – tárultak fel a festő kulisszatitkai. – A rajzok után több verzióban színvázlat készült, majd az egész kép színvázlatán megtervezte a fényeket-színeket. A nagy méretű képeiből kisebbeket is megfestett eladásra, ugyanis a festészet a 19. században polgári foglalkozásnak számított.

– KO –








hirdetés