Nagy becsben tartott forradalmárok

Nagy becsben tartott forradalmárok
© Illusztráció: KM-archív
Nyíregyháza – A történelmi események ismerete nélkül nem érthetjük meg a jelenkort – véli a múzeumigazgató.

– A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium kiemelt figyelmet fordít a hazaszeretet, a nemzettudat ápolására, így a diákok számára az 1848/49-es eseményekre emlékező időszak mindig nagyon izgalmas – mondja Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna igazgatóhelyettes.

Meghatározó, örök élmény

– Minden évben több osztályunk határon túli magyar településeken ünnepel, nagyon aktív részvétellel. Több mint egy évtizede már, hogy Székelykeresztúron a városi megemlékezés szerves része a kossuthos diákok műsora, amelyhez egy meghatározó élmény is kapcsolódik. A magyar diákok a székely fiatalokhoz kapcsolódva vonulnak a város főterére. A magyar gyerekeket zászlóval, tapssal, énekkel köszöntik, hiszen ők képviselik a határon kívül rekedtek számára az anyaországhoz tartozást.

Ez minden diákunknak meghatározó, örök élmény, amely a magyarságtudat kialakítása szempontjából is nagyon fontos. Emellett diákjaink bejárják a ’48-as harcok színtereit és elhelyezik az emlékezés virágait Fehér-

egyházán, Segesváron és a Petőfi Emlékháznál. Az itthon maradottak templomi műsor keretében emlékeznek, és Kossuth Lajos szobránál helyeznek el koszorút rendhagyó történelemóra keretében. A kiemelt figyelem a nemzeti elhivatottság mellett az iskolánk névadója köré fonódó Kossuth-kultusz miatt is nagyon fontos. Az ide járó tanulók életébe igyekszünk szorosan beleilleszteni a nemzettudatot, ezért legalább egyszer mindenki eljut ezekre a határon túli emlékhelyekre.
Őrzik az ezredes emlékét

Rakovszky Sámuel ezredes neve mindmáig elevenen él Gávavencsellőn. A szabolcsi önkéntes zászlóalj katonájaként végigharcolta a szabadságharcot, részt vett az isaszegi csatában, majd ott volt társaival Buda bevételén is. A világosi fegyverletételkor Komárom várában tartózkodott. A zászlóalj zászlaját – amit 1848 szeptemberében a zászlóanya, Dégenfeld Imréné ajándékozott a katonai egységnek – a derekára csavarva csempészte ki a várból, s hazahozta a megyébe, hogy azután visszajuttassa a zászlóanyának.

– Az iskolánk is a nevét viseli, valamint egy helytörténeti szoba is őrzi a bátor katonatiszt emlékét – mondta el érdeklődésünkre Iski Istvánné, a Rakovszky Sámuel Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola magyar-történelem szakos pedagógusa.

– Nagy becsben és tiszteletben tartjuk névadónk emlékét, valamilyen formában mindegyik évfolyam foglalkozik már elsőtől kezdve az életével és a dicsőséges történelmi tetteivel, s mindezt be is építettük a tanmenetbe. A negyedikesek próbán bizonyíthatják, hogy mit tudnak róla, s a próbatétel után a fiúk Rakovszky-nyakkendőt, a lányok sálat kapnak, tulajdonképpen ekkor avatjuk fel őket rakovszkys diákokká.

Amikor a tananyagban a diákok a forradalmat és a szabadságharcot tanulják, gyakran tartjuk a tanórákat a már említett emlékszobában, hogy élményszerűbben ismerhessék meg a múltat, közelebb érezhessék magukhoz a történelmet.

Községünk temetőjében nyugszik a honvédtiszt, a sírjánál is rendszeresen vannak emlékezések, koszorúzások. Emlékét úgy is ápoljuk, hogy minden évben a márciusi forradalom évfordulójához kapcsolódva megrendezzük a Rakovszky-hetet. A diákokra különböző feladatok, sportrendezvények várnak, amelyekkel szintén közelebb hozzuk számukra 1848/49 eseményeit és hőseit.

Történelem és hazafiság az ódon falak között

– Nemzeti ünnepeink mindig nagyszerű alkalmat teremtenek arra, hogy elmélyüljünk a történelmünkben, ez pedig azért fontos, mert a történelmi események ismerete nélkül nem érthetjük meg a jelenkort, benne a minket körülvevő világ jelenségeit – helyezi szélesebb összefüggésekbe a közelgő ünnepet dr. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója.

– A ’48-as forradalom attól is különleges – tér a holnapi évfordulóra –, hogy hazánk ekkor tört ki a feudalizmusból, s alapozta meg a polgári fejlődést, harcos elszántsággal és lelkes nemzeti összefogással. Ezt tanítják ugyan a történelemórán, de a múzeumunk olyan korabeli emléktárgyakat és relikviákat őriz, amelyek valóban közel hozzák, szinte tapinthatóvá teszik a nagyszerű történelmi pillanatokat. Itt van mindjárt az a ’48-as zászló, amelyet 1848. szeptember 11-én bontottak ki Nagykállóban, s végig ott volt a szabadságharc nagy csatáiban, a dicsőséges tavaszi hadjáratban, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Buda ostrománál.

Utóbbit követően a zászlót ki is tüntették, ez kollektív elismerés volt, mindenkinek szólt, aki a zászló alatt harcolt. Komáromnál, 1849 októberében a honvédek a fegyvert letették, de ezt a zászlót nem adták oda, hazahozták, rejtegették, megőrizték. Ha ezt a zászlót ma látja egy gyermek vagy egy felnőtt, felemelő érzés önti el, mert amit lát, abból árad az erő, a hazafiság, az identitás. Ez egy múzeum igazi küldetése – zárja ünnepi gondolait hitvallásával dr. Bene János.

KM



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés