Nagy erő kellett ahhoz, hogy felvállalják a betegségüket

Nyíregyháza – Nem a betegség, hanem a szeretet tartja őket össze.

Aki egyszer is átélte már, hogy milyen kirekesztettnek, megbélyegzettnek lenni, el tudja képzelni, hogy mennyire nehéz az ezt kiváltó betegséget felvállalni és kilépni vele a nyilvánosság elé. A Pszichotikus Betegségekben Szenvedők Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Érdekvédelmi Egyesületének tagjai ezt tették meg két évtizeddel ezelőtt – akkor, amikor az országban szinte sehol nem volt arra példa, hogy a mentális betegségekkel küzdők érdekvédelmi szervezetet hozzanak létre.

Az elmagányosodás ellenszere

A fennállásának huszadik esztendejét ünneplő egyesület tagjai hétfőn a megyeháza dísztermében gyűltek össze, hogy támogatóikkal közösen, meghívott előadók segítségével idézzék fel a múltat és mutassák meg, hová jutottak. Mészáros Mária, az egyesület titkára azt mondta, a szervezet abban segít a betegeknek és családtagjaiknak, hogy érezzék: nincsenek egyedül a bajban. – Tizennégy évvel ezelőtt a kórházban hallottam az egyesületről, akkor, amikor újra akartam építeni a kapcsolataimat. Azóta tudom, hogy a saját sorsom lett a jövőm záloga – mesélt saját történetéről Hernádi Szilvia Emese, a szervezet elnöke, aki ahogy fogalmazott: megpróbálja kinyitni a bezárt lelkeket.

– Amikor kiderül valakiről, hogy pszichotikus betegségben szenved, nem csak neki, de a közeli hozzátartozóinak is támogatásra van szükségük, ebben pedig nagyon nagy segítséget jelentenek a szabad­idős tevékenységek és a kézműves-foglalkozások. Ezek az elmagányosodás ellenszerei, kitöltik azt az űrt, amíg a betegek a kórházi kezelés után újra közösségre találnak. De fontos feladatunk a tagok munkához juttatása is: azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak pszichés betegeket, az egyesület abban segít, hogy közvetít közöttük – mondta az elnök.

Alkotó, teremtő munka

– A mentális zavarok számos társadalmi probléma alapját képezik, így a kezelésük nem csak az érintettek számára fontos – mondta dr. Valasinyovszki Zsuzsa, a Jósa András Oktatókórház Pszichiátriai és Pszichoterápiás Osztályának szakorvosa, aki kiemelte a közösségi ellátás szerepét. – A tétlenség a pszichés betegségek melegágya, ám aki dolgozik, visszanyeri a méltóságát, az önbizalmát, kapcsolatokat teremthet: ez védettséget jelent a visszaeséssel szemben. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az egyesületben alkotó, teremtő munka folyik – tette hozzá. Dr. Szabó Erzsébet főorvos, aki a kezdetektől követi és segíti az egyesület munkáját, úgy fogalmazott: a tagokkal folytatott beszélgetésekből többet tanult, mint a könyveiből.

– Ahogy az orvostudomány sokáig nem tudta feltárni ezen betegségek okát, úgy az emberek sem ismerik. Amit pedig nem ismerünk, attól félünk – így áll a társadalom nagy része a pszichés betegségekkel küzdőkhöz. A közeledést nem segíti, hogy sokszor horrorfilmekben vagy éppen viccekben jelennek meg ezek a betegek, és kevesen gondolnak bele, hogy bármikor adódhat olyan élethelyzet, amelynek kezelésére nincs eszközük, vagy a sokk miatt nem tudják azt használni. Amikor 1996-ban elkezdtük a pszichoedukációs tréningeket, felmerült egy érdekvédelmi szervezet létrehozása, de a kezdet nem volt könnyű. Egyrészt, mert sok esetben a családtagok sem támogatták, hogy a szerettük tag legyen, és ezzel felvállalja a betegségét, és mivel nem működtek még ilyen szervezetek, semmilyen minta nem állt előttünk: mindent magunknak kellett kitalálnunk. De ez az egyesület minden nehézséget leküzdve azóta is létezik, a tagokat pedig nem a közös betegségük tartja össze, hanem az érdek nélküli, őszinte szeretet.

KM-SZA








hirdetés