Nagy retrókönyv

Nagy retrókönyv
A Balaton aranykorát taglalja a Nagy Balaton-könyv. Kádár és Castro fotója kimaradt a könyvből, mert a szerző nem a magyar tenger elzárt, hanem nagyon is nyitott világát akarta visszaidézni, a Balaton aranykorát: a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekét.

Persze, a hajdani aligai pártüdülő is része a múltnak: a most megjelent Nagy Balaton-könyv által taglalt korszakot megelőző időszakban, 1951-ben vették el a község partszakaszát, mert Rákosi Mátyás úgy látta, a fővároshoz legközelebb eső parti terület megfelelő hely lesz a pártvezetés pihenéséhez.
„Az 1960-as évektől a rendszerváltásig terjedő három évtized meghatározó jelentőségű időszak volt a Balaton életében” – így kezdődik a Nagy Balaton-könyv. – Bár a képek a közelmúltat mutatják, mindabból, ami ezeken az oldalakon látható, évről évre egyre kevesebb marad meg a valóságban, hiszen a tó környéke folyamatosan változik, átalakul – mondja a szerző, Szabó Tamás Kecskeméten élő újságíró-szerkesztő. – Fontosnak és érdekesnek találtam a szemünk előtt zajló változásokat rögzíteni: a képeket összehasonlítottam  a mostani valósággal, megkísérelve végiggondolni a változások igazi irányát, mélyebb lényegét.
Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy 1959-es megnyitása után exkluzív üdülőkomplexumnak számított a motel névre keresztelt bungalósor is (hotelnak mégsem nevezhették…), négy ilyet állítottak föl a Balaton-parton, a barakképületeket az 1958-as brüsszeli világkiállításon vásárolta a Pannónia a „balatoni turizmus fellendítésére.” A csárdában hagyományos bolgár ételeket kínálnak – nem tévedés, így hívogatott valaha a nádtetős zamárdi Neszebár. E településen nyílt 1961-ben az első autós kemping. A szántódi kompátkelő épületének különleges, földig futó tetőzete ma is ugyanaz, a felirat ma is ott olvasható: tilos felmászni!…








hirdetés