Nagyobb összefogást sürget az euróövezetben az IMF

Washington – A semleges költségvetési és laza monetáris politikával támogatott belső keresletnek köszönhetően megindult a gazdasági kondíciók javulása az euróövezetben, a növekedést veszélyeztető kockázatok tükrében azonban szorosabb összefogásra és közös gazdaságpolitikai fellépésre van szükség – állapítja meg az IMF éves jelentése az euróövezetről.

Az IMF az idén 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az euróövezetben, 2017-ben pedig elsősorban a Brexit következményeként alacsonyabbat, 1,4 százalékosat. Az infláció az idei 0,2 százalékról jövőre 1,1 százalékra emelkedik.

Az IMF szerint a világgazdasági növekedés további lassulása fékezheti az euróövezetben éledező gazdasági növekedést. A régiót fenyegető belső kockázatok viszont elsősorban politikai jellegűek. A brit kilépés politikai következményei, a menekülthelyzet eszkalálódása, valamint a fokozódó belbiztonsági aggodalmak által gerjesztett bizonytalanság veszélybe sodorhatja a gazdasági növekedést és a szerkezetátalakítási reformok végrehajtását.

A már hosszabb ideje tartó alacsony növekedés és infláció ugyanakkor eleve sérülékenyebbé tette a régiót a külső sokkokra, a politika pedig nincs kellőképpen felkészülve, és nem is rendelkezik elegendő tartalékokkal ezek kezeléséhez a jelentés szerint.

Az euróövezet középtávú kilátásai nem túl rózsásak – állapítja meg az IMF elemzése. A pénzügyi válság örökségeként hátra hagyott magas munkanélküliség és eladósodottság, illetve a mélyreható strukturális gyengeség a növekedés és a termelékenység javulásának az esélyeit rontja. Ötéves távlatban ezért legfeljebb 1,5 százalékos GDP-növekedésre és 1,7 százalékos inflációra lehet számítani.

Az euróövezeti kihívásokra a növekedés ösztönzését, a tartalékok feltöltését és az integráció megerősítését célul kitűző egységesen vállalt, átfogó és kiegyensúlyozott intézkedéscsomaggal lehet csak hatékony választ adni – szögezi le a jelentés.

Az IMF szerint a hatékonyság javítására és a makrogazdasági egyensúlytalanságok felszámolására törekvő strukturális reformokat végre kell hajtani, miközben a nemzeti költségvetések korlátaira való tekintettel a központosított költségvetési jogosítványok kiterjesztésére is szükség lehet a megfelelő felügyeleti keretrendszer biztosítása mellett annak garantálására, hogy a tagországok valóban igazodjanak is a költségvetési és strukturális előírásokhoz.

Az IMF javaslatcsomagja külön is kiemeli a brit kilépés zökkenőmentes levezetésének és az új uniós kapcsolati rendszer áttekinthető kiépítésének a szükségességét a régió bizonytalansági tényezőinek az enyhítése érdekében.
Elemzésében az IMF igazgatósága egyúttal hangot ad aggodalmának is, hogy a ciklikusan jelentkező gazdasági javulás csorbíthatja a tagországok reformelkötelezettségét.

A strukturális reformok végrehajtásának, a befektetések ösztönzésének és a költségvetési fegyelemnek prioritást kell kapniuk – hangsúlyozza az IMF javaslatcsomagja, kiemelve egyúttal a laza monetáris politika folytatásának, a bankunió kiépítésének és a banki mérlegek megtisztításának elengedhetetlen szükségességét is.

Határozott cselekvési program nélkül a sérülékenység nem enyhülhet és az euróövezet csak egymást követő bizalmi válságok sorozatának teszi ki magát – szögezi le a dokumentum.

Az IMF igazgatósága egyhangúlag megfelelően gazdaságösztönzőnek ítélte meg az euróövezeti monetáris politikát, megjegyezve, hogy a legutóbbi intézkedések is nagyban hozzájárultak a pénzügyi kondíciók javulásához. Egyetértettek abban, hogy az inflációs kilátások romlása esetén további monetáris lazításra is szükség lehet, elsősorban mennyiségi monetáris intézkedésekkel, az eszközvásárlási program kibővítésével.

– MTI –








hirdetés