Ez egy peres ügyben derült ki, ami a Kúria elé került. A gyanút az ébresztette fel, hogy az adózó többet költött, mint amit bevallott vagyoni helyzete megengedett. Kiadásainak fedezetéül magánkölcsönt nevezett meg mire az adóhatóság kiterjesztette a vizsgálatot a kölcsönadóra is.
Linczmayer Szilvia, a NAV szóvivője a sajtónak nyilatkozva elmondta: a Kúria döntése megerősíti a hatóság eddigi gyakorlatát. A vagyonosodási vizsgálat alá vontak leggyakrabban azt állítják, hogy bejelentett jövedelmüket kölcsönnel egészítették ki. Ilyenkor megkeresik a hitelezőt, és a hatóság áttekinti a kölcsönadó bevallását is, ha a két oldal nem vitatja a kölcsönt.
Külföldön ez a vizsgálati forma több országban gyakorlat, igaz ott arra is van példa, hogy a család együttes jövedelmét és kiadásait vizsgálva, még a gyermeknek vett fagyis nyugtát is el lehet számolni. Természetesen kölcsönt adni nem tilos, ismerve a bankok hitelezési gyakorlatát és az apróbetűs részletekben rejlő kreatív THM növelő technikákat, alaposan meg kell gondolni kihez és mikor forduljon az adófizető.