Naperőmű és víztározó a nyíregyházi gimnáziumban

Madártávlatból látszanak igazán jól a tetőket borító napelemtáblák
Madártávlatból látszanak igazán jól a tetőket borító napelemtáblák - © Fotó: gimnázium
Nyíregyháza – A megyeszékhely legrégebbi gimnáziuma látványosan megfiatalodott az elmúlt években, s ez nem csak a külcsínben nyilvánul meg: a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium élen jár a környezetvédelemben, a műemlék épület 21. századi, megyénkben egyedülálló megoldásokat rejt.

Negatív villanyszámla

– Kézenfekvő volt, hogy az épületek régóta esedékes felújításakor figyelembe vegyük a korszerű energiafelhasználás szempontjait, s – oktatási intézményről lévén szó – mindezt a környezeti nevelés szolgálatába állítsuk – tekintett vissza Tar Jánosné Babicz Gyöngyi az öt éve kezdődött folyamat elejére, amelyet két, egymásra épülő pályázat alapozott meg.

– Az első pályázatot 2013-ban nyertük el, és még abban az évben meg is valósult. Ekkor még csak a „C” épület tetejére kerültek napelemek – folytatta az intézmény igazgatója, aki meg is mutatta a berendezést; ottjártunkkor a téli napsütésben egy vasaló üzemeltetéséhez elegendő energiát termelt a 33 napelem, ám ez a LED-fénycsöveknek köszönhetően az egész épület világítását fedezte.

A második nyertes pályázat jóvoltából a napelemek száma 210-re nőtt, így a Kossuth alkalmanként nemcsak gimnázium, hanem erőmű is; a villamosenergia-felesleget a hálózatba táplálja, a villanyszámla a nyári szünetben – amikor sok a napsütés és alacsony a fogyasztás – tartósan negatívba megy át.

Napkollektorok, talajszondák

– A napelemeknek köszönhetően felére csökkent a villamosenergia-felhasználásunk, a fűtésszámla pedig harmadával csökkent – tudtuk meg az igazgatótól, aki kifejtette: ehhez szükség volt szigetelésre, a gázkazánok, fűtőtestek cseréjére, s míg korábban egykörös volt a rendszer – például a téli szünetben egyetlen terem kedvéért a többit is fel kellett melegíteni –, immár épületenként, de akár szintenként is szétválasztható. Az öltözők és az irodahelyiségek meleg vízellátásához két napkollektor is hozzájárul.

A 2014-es második pályázatnak köszönhetően a fűtés- és világításkorszerűsítés az egész iskolában megvalósult, s ahol lehetett, bevetették a geotermikus energiát is.

– A sportpálya alatt nyolc talajszonda van, amelyek nyolcvan méter mélységből hozzák fel a 18–20 Celsius-fokos vizet; a rendszer – hőcserélők segítségével – nyáron hideg, télen meleg levegőt fúj, közel száz százalékban képes a „B” épület fűtésére és hűtésére – tért rá egy másik innovatív megoldásra az intézmény vezetője, hozzátéve: a műemlék főépületben nem volt lehetőség hasonló rendszer kiépítésére.

– A másik futballpálya alatt vannak a tartályok, amelyekben összegyűjtjük az esővizet az épületek tetejéről, így a WC-k öblítéséhez nem kell ivóvizet használnunk. Ez a mintaprojekt önerőből megvalósítva nem feltétlenül lenne gazdaságos, ugyanis túl kevés a csapadék, vagy nem a megfelelő időben hullik.

– A szelektív hulladékgyűjtésnek kettős célja van: a műanyag, papír, komposztálható anyagok stb. elkülönítésével csökkenteni lehet a kommunális hulladék mennyiségét és ránevelni az újrahasznosításra a diákokat, akik elhozhatják az iskolába az otthoni veszélyes hulladékokat – például elemeket – is.

– Célunk a kerékpározás népszerűsítése is, ennek érdekében nem csak egy kerékpártárolót alakítottunk ki: huszonnégy kölcsönözhető bicikli áll a tanulók és dolgozók rendelkezésére a bejáráshoz, illetve a túrákhoz.

Fontos eredmények

– Mindezek a fejlesztések jelentős költségmegtakarítást eredményeznek, nevelési szempontból pedig mintaértékűek. A Kossuthban a természettudományos oktatásra helyezzük a hangsúlyt, ezért is fontos eredmény, hogy tanulóink a saját terveikben is megfogalmazzák a környezettudatosság igényét – összegezte az elmúlt öt év tapasztalatait Tar Jánosné Babicz Gyöngyi.

KM-HP


Számítógépes adatgyűjtő rendszer

A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium korszerűsítésére több mint félmilliárd forintot fordítottak pályázati forrásból, önerőből, valamint a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház jóvoltából.

A különféle rendszereket bekötötték egy számítógépes adatgyűjtőbe, így könnyű számszerűsíteni az eredményeket: a hét „szelektív sziget” 60 százalékkal mérsékelte a kommunális hulladék mennyiségét, a ciszternáknak köszönhetően évi 130–150 köbméterrel kevesebb ivóvíz fogy az intézményben. A villanyszámla felére, a fűtési számla harmadával csökkent, ami évente átlagosan három-három millió forint megtakarítást jelent.

Az intézmény következő terve az Öko-diákbarlang nevű, egész emeletet elfoglaló laboratóriumrendszer megépítése.

A korábbi környezetvédelmi beruházások mérőeszközeit bekötik majd az új laborokba is, ami fontos elem a természettudományos képzésben: a tanulók hasznosíthatják az adatokat például fizikai számításoknál, jelenségek megértéséhez, elemzéséhez.








hirdetés