Napi negyedóra gátizomtorna segíthet rajtunk

Breznai Annamária
Breznai Annamária - © Fotó: ÉM
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Magyarországon mintegy 650 ezren szenvednek inkontinenciában.

Az inkontinencia sok embert érint a világon, így Magyarországon is. Breznai Annamáriával, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának mestertanárával beszélgettünk erről.

Rendellenesség

Ha szó szerint fordítjuk, akkor az inkontinencia tartási rend­ellenességet jelent – mondja Breznai Annamária. – Lehet széklet- és vizelettartási rend­ellenesség is. Olyan önkéntelen vizeletvesztés, ami alkalmatlan helyen és időben történik. Több oka lehet annak, ha valaki a vizeletét nem tudja tartani, és többféle inkontinenciát ismer az orvosi szakma. A leggyakoribb nőknél előforduló inkontinencia az, amit a stressz okoz. Ez valójában nem a pszichés stressz­re utal, hanem a gátizmok gyengeségére. Olyan sok inger éri a gátizmokat, ami gyengítő hatással bír. Ilyen ok lehet például a szülés. Egy szülés harminc, de három szülés már hetvenszázalékos valószínűséggel fogja megjeleníteni a stressz okozta inkontinenciát. De folytatnám az okokkal, hogy hat kilo­grammon felüli túlsúly szintén gyengíti a gát­izmokat. Sokan talán nem is gondolnak arra, hogy a rendszeres köhögés is kiváltó ok lehet. Itt nem egy kis megfázásos köhögésre kell gondolni, hanem arra, amikor valaki asztmában szenved. Gyengítő hatással van a gátizmokra a rendszeres fizikai munka, az emelés, de ugyanúgy gyengít a folyamatos ülőmunka is. A rossz testtartás is szerepelhet az okok között. Úgy kell elképzelni, hogy a gátizom olyan, mint egy trambulin, ami lezárja a kismedencét. Ha ez a trambulin felülről, a belső szervek által állandóan túl sok terhet kap, értelemszerűen meggyengül, hiszen ez egy tartóizom, amit túl tudunk terhelni. Az inkontinencia férfiakat és nőket egyaránt érinthet. Férfiaknál a fizikai munka hatására is kialakulhat, hiszen ők többet emelnek, eközben úgy érzik, bírják, de bizony nagyon gyakori lehet ennek következtében a vizeletcsöpögés.

Kíváncsiak voltunk arra, miként lehet a gátizmot erősíteni.

Vannak terápiás vagy preventív módszerek – mondja Breznai Annamária. – Amit mi ajánlunk, az az hogy lehetőleg minél fiatalabb korban kezdjük el a gátizom tornáztatását. Ez férfiaknál és nőknél is teljesen ugyanazt jelenti. Az úgynevezett Kégel-tornát szoktuk ajánlani. Ez már bevált, jó gyakorlatokat tartalmazó módszer, amely négy típusú összehúzást tanít. Ebben van egyebek mellett megfelelő izomerő-fejlesztés és a gyors izomerő-fejlesztés egyaránt. Ezek otthon is végezhető tornagyakorlatok, amelyeket azonban természetesen meg kell tanulni szakembertől.

Minden erősítő torna akkor hatékony, ha megfelelő ideig végezzük.

Meghökkentő lesz amit mondok – mondja Breznai Annamária. – Ha valakinek tényleg súlyos vizelettartási problémái vannak, naponta 500 izom-összehúzódást szoktunk javasolni a tornával. Ez soknak tűnik, de valójában ez napi negyedórányi elfoglaltságot jelent. Körülbelül két-három hónap tornázás után következik majd be a látványos javulás.

Az életkor is tényező

Az inkontinencia és az életkor meglehetősen összefügg egymással. Sok tényező van, ami egy idő után gyengíti a gátizmot, és az életkor sajnos a rizikós tényezők között van. Azt szoktuk mondani, a klimax utáni években bármikor előjöhet, előfordulhat az inkontinencia. A hormonális változás is oka lehet ennek a rendellenességnek. Magyarországon ma mintegy 650 ezer embert érint az inkontinencia. Ebből 100 ezer ember esetében súlyos állapotot jelent, több mint félmillió ember pedig éli a hétköznapjait, persze kellemetlen tünetekkel, amelyek sok problémát okoznak. A gond az, hogy az emberek többsége szégyelli ezt az állapotot, még orvoshoz sem megy el. Ezek a statisztikai adatok, amelyeket az előbb felsoroltam, a pelenkagyártó cégektől származnak.

B. Tóth Erika








hirdetés