Nehéz kijelölni a célokat

A pénteki találkozó előadói: Pálinkás József (balról) és Szakács Tamás
A pénteki találkozó előadói: Pálinkás József (balról) és Szakács Tamás - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A Debreceni Egyetem az elnyert 23,2 milliárdjával messze kiemelkedik a városban a támogatásra pályázók között.

  • „Az innovációra kapott pénz befektetés, és nem szabad támogatásnak tekinteni.” Ezt Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke jelentette ki a Napló Top 100 Klubjának a Hotel Divinusban péntek este megtartott összejövetelén, ahol az innováció, illetve az erre szerezhető források volt a téma.
  • A hivatal elnöke beszélt arról is, hogy feladatuk a pályázati rendszer működésének összehangolása, valamint a gazdaság szereplőit segíteni megtalálni a számukra legmegfelelőbb fejlesztési igényeket, lehetőségeket.
  • A megye vezető gazdasági szakemberei, üzletemberei egy sajátos innovációs megoldás részleteiről is hallhattak. Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék-csoport vezérigazgatója a cége által csupán saját erőből végrehajtott fejlesztés eredményeként megszületett Vitajó termékcsalád létrehozásáról beszélt.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is beszélt a Napló TOP 100 klubja péntek esti rendezvényén a Hotel Divinusban, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció helyzete a magyar gazdaságban volt a téma. A debreceni példánál maradva a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke elmondta azt is, hogy a cívisvárosban lévő cégek és az egyetem összesen 45,7 milliárd forint támogatáshoz jutottak eddig. Jelentős forrásokat fordítottak egyebek között az egyetem és az ipar együttműködésére, az alapkutatásokra.

Az innováció csak mérsékelt mértékben fűti a hazai gazdaságot”

– jelentette ki Pálinkás József. – A kutatásfejlesztés és innováció egy ösztönző rendszer, és a fejlesztési források akkor hasznosulnak jól, ha ténylegesen újdonságok finanszírozására fordítják, továbbá ha van tartalma azoknak, és a forrást nem támogatásnak tekintik. Fontos kérdés: mi a gyakorlati hasznosíthatósága a pénz felhasználásának?

Az előadó kitért a támogatások három pillérére is: ezek a vállalatok kutatásfejlesztési és innovációs terve, a felsőfokú oktatási intézmények kutatásainak támogatása, valamint a vállalati, egyetemi és kutatóintézetek összekapcsolódása. Az elmúlt három évben áttanulmányozott, ezernél is több pályázat sajátosságai között említette, hogy a pályázók egy része puha forrásoknak tekinti az elnyert pénzeket, a pályázatoknál alapvető igény a nemzetközi fenntarthatóság és a feladatra összpontosítás.

Növelni a hazai forrást

Tanácsként mondta, hogy a projekttervet jó ötletre alapozzák és az igazodjon a pályázati kiíráshoz; nem csupán finanszírozásra, hanem konkrét program megvalósítására pályázzanak; a pályázó tevékenysége igazolt és releváns legyen, továbbá a terveknek igazodni kell az ország gazdasági, kutatási és fejlesztési céljaihoz. Fő forrásuk az évi 80–90 milliárdos hazai, a 2014–2020 közötti időszakra mintegy 750 milliárdos kohéziós, valamint a Brüsszelből érkező 48,3 milliárdnyi közvetlen támogatás.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Napló Top 100 Klub összejövetelén a Hotel Divinusban | Fotó: Molnár Péter

Pálinkás József részletezte a különböző jogcímen pályázható források hozzáférési lehetőségeit, majd beszélt a jövőről is. Ebből egyértelműen a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását, támogatását jelölte meg célként. A következő években jelentősen növekedni kell a hazai források arányának, amelyek mindinkább visszatérítendő támogatásként kell hogy jelentkezzenek. Előnynek nevezte a nemzetközi konzorciumokban való részvételt.

Itt lehetünk igazán jók

– Magyarország kiváló adottságokkal bír a mezőgazdaságban, élelmiszer-gazdaságban. Éppen ezért az egyik innovációs kitörési pontja a magasabb feldolgozottsági szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek lehetnek. Ugyanakkor népszerű ma az ipari digitalizáció is – válaszolta Nagy János, az egyetem volt rektorának kérdésére Pálinkás József, aki hozzátette azt is, hogy tematikus célokat, miben lehetünk országspecifikusak, nehéz kijelölni.

Emberek egészségét óvják

Nekünk az innováció a kisebb lépések sorozatát jelenti.”

Ezt már a Napló TOP 100 Klubjának másik előadója, Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék-csoport vezérigazgatója mondta, aki a cége ezredfordulón elkezdett termékfejlesztéséről, kutatási eredményéről beszélt.

– Hogyan tudjuk megkülönböztetni magunkat a többi sütödétől? – tettem fel akkor a kérdést magamnak, és a válasz egyértelmű volt: másoknak is fontos értékeket kell adni, a termékünknek egészségügyi előnyöket kell nyújtani. Tisztán vállalati forrásból, saját kutatói, illetve szakemberholdudvar kiépítésével dolgoztunk, és jutottunk el odáig, hogy ma már négy brandünk és két brandjelölt termékünk van. A háromféle Vitajó kenyereinkben a vitaminok és ásványi anyagok egyéni kombinációját adjuk, és ezekkel Magyarországon mintegy 6 millió ember egészségmegőrzéséhez tudunk hozzájárulni. Ma már 300 település 1300 boltjában kínáljuk Vitajó termékeinket – sorolta a vezető.

hs1

Izgalmas témákról hallhattak a résztvevők | Fotó: Molnár Péter

A cég 2005-ben védjegyeztette be a Smart Food nevet, 2005 és 2017 között több mint kétezer önkéntes kenyérfogyasztó bevonásával klinikai vizsgálatokat végeztek. A cél a tényleges gazdasági eredmény elérése volt. A sütödék egyedi üzleti modell kialakításán dolgozik. Ennek lényege, hogy egy sajátos üzleti rendszerben a gyártási és a piaci jogokat átengedik más sütőipari cégeknek is. – Haladunk tovább az úton, a következő másfél évben derül ki, hogy volt-e értelme az elmúlt 17 év munkájának – tette hozzá Szakács Tamás.

HBN–KZS








hirdetés