Ne a farok csóválja

Ne a farok csóválja
© Illusztráció: getty images
Mindig megmosolygom az olyan utcai jelenetet, amikor nem a gazdi sétáltatja a kutyáját, hanem a szelektív hallású, ön- és céltudatos eb rángatja ide-oda „parancsolóját”. Az viszont már nagyon is elszomorít, ha ilyesfajta szereptévesztésnek szülők és gyermekek között vagyok fül- s szemtanúja. Palicz István jegyzete.


Például az áruházakban, ahol a kis csemeték képesek addig hisztizni, akár földhöz is vágni magukat, amíg apa vagy anya meg nem vásárolja nekik a kiszemelt játékot, édességet. A kor előrehaladtával nemcsak a gyerekek, a problémák és az igények is nőnek: a fiatalok egyre önállóbbak (szeretnének lenni), mindeközben persze elvárják a gondoskodást, legyen szó meleg kajáról, ruha-, buli- vagy benzinpénzről. Sokan szentül hiszik, hogy náluk a bölcsek köve, hibátlanok, tévedhetetlenek, éppen ezért, nekik ne dumáljon (pláne ne parancsolgasson) se szülő, se tanár, se földi, se égi főnök.

Hogy hol és hogyan szúrjuk el, mi, felnőttek, arról számos cikk, könyv született már. A konklúzió többnyire az, hogy töltsünk „minőségi időt” a gyermekünkkel valamennyi életszakaszában, ne legyünk 7 perces szülők (a hazai statisztikák szerint átlagosan ennyit kommunikálunk naponta a csemeténkkel), szeretetteljes szigorral és következesen neveljük őket, s igyekezzünk úgy stabil támaszokká, bizalmas barátokká válni a szemükben, hogy közben megőrizzük a tekintélyünket, de nem élünk vissza a pozíciónkkal.

Meggyőződésem, hogy Magyarországon „tuti receptek”, vagyis jó gyakorlatok felsorakoztatásával, tanítani kellene a szülői hivatást (akár internetes távoktatás formájában), hasonlóan a nevelőszülőségre felkészítő, egyébként valóban hasznos képzésekhez, tréningekhez, hiszen élete egyik legnehezebb küldetésére vállalkozik, aki gyermeket vállal. Ha jól csináljuk a dolgunkat, jól eső büszkeség és nyugalom tölthet el minket. Ne feledjük, a szerepek idővel felcserélődnek, az pedig régen rossz, ha az „ebadta kölykök” csak alkotmányos készerből nyitják majd ránk az ajtót időskorunkban.

Palicz István








hirdetés