Nem döntött rekordot a költségvetés

Akt.:
Nem döntött rekordot a költségvetés
© Fotó: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – Ebben az esztendőben először ülésezett a megyeszékhely képviselő testülete csütörtökön.

Az év első döntéseként tizenhat igennel hat nem ellenében leszavazták a képviselők a 20. napirendi pontot, amelyet négy képviselő terjesztett be, és a munka törvénykönyvének módosításáról, a túlóratörvény betartásáról szerettek volna véleményt formálni az ellenzékiek. A két közgyűlés közötti színes kisfilm a december végétől február elejéig tartó időszakot foglalta össze úgy, hogy már az előző napon történteket is beillesztették.

Lengyel Máté (Jobbik) nemtetszésének adott hangot, mondván: „Ha a Parlamentben olyan döntést hoznak, amiben érintettek például a nyíregyházi munkavállalók is, akkor miért ne lehetne a túlóratörvényről szólni a közgyűlésen napirendi pontként?” Dr. Kovács Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) reagálásában közölte: „A képviselőnek lehet véleménye az elfogadott törvényről, de annak akkor sem a közgyűlés a fóruma. Tegyék meg a véleménynyilvánítást a saját csatornáikon keresztül!” Lövei Csaba (Együtt) annyit fűzött hozzá: „Elegánsabb lett volna, ha nem szavazzák le a képviselők a napirendi pontot, más városban elmondhatták az álláspontjukat az ellenzékiek az ülésteremben”.

Hosszú idő húzódik az önkormányzat és az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. közötti ügy. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla érdemben helybenhagyta a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokon hozott ítéletét, így a város önkormányzatának 1,2 milliárd forintot kell kifizetnie az ÉMKK Zrt.-nek. Az elfogadott előterjesztés szerint részletfizetésben állapodtak meg a felek, és zálogszerződést kötöttek önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokra (Színészház a Bethlen Gábor utcán, korábbi Volán salakmotorpálya a Czuczor Gergely utcán, a civil házként funkcionáló épület a Városmajor utcán és a Kölcsey utca ingatlan, ahol most a Waldorf-iskola működik).

„Meglepve tapasztalom, hogy a napirendi pontnál nincs senki jelen az ÉMKK részéről. Szeretném megtudni, hogy a sűrített földgáz alapú, CNG-töltőállomást, a Tiszavasvári úton miért nem használhatják mondjuk magánszemélyek?” – kérdezte Póka Imre (független), a Kertváros szószólója.

„Ezek a kútfejek pályázati forrásból kerültek oda. Meghatározott céllal lehet igénybe venni, tehát kereskedelmi forgalomban nem használhatóak. A későbbiekben viszont elképzelhető, hogy változik a helyzet” – jelentette ki dr. Podlovics Roland projektmenedzser.

Amikor Varga János könyvvizsgáló és Petóné Nagy Magdolna gazdasági osztályvezető együtt ülnek ki a polgármesteri pulpitus elé az év elején, akkor szinte automatikus, hogy a költségvetési előterjesztés következik.

„Megvizsgáltam a város 2019. évi költségvetését, amely 588 millió forinttal kevesebb az előző évi, rekordnagyságú összeghez képest. Hitelt nem kell felvennie az önkormányzatnak, a hiány finanszírozását a maradványkeretből oldják meg. Nyíregyháza költségvetése 73,247 milliárd forint ebben az esztendőben” – közölte Varga János.

Nagy László (MSZP) megemlítette, hogy minden költségvetésnek a végrehajtása a legfontosabb. Hozzáfűzte, hogy a baloldali városvezetés idején az ipari park benépesítésekor is jó volt a város megítélése országos szinten.

Rákóczi Ildikó (Fidesz-KDNP) a teher szóra élezte ki a hozzászólását, és arra kért mindenkit, hogy ez ne negatívum legyen, hiszen a jelenlegi városvezetés által vállalt terhek a városlakók javát szolgálják. Tormássi Géza (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy amíg a szocialisták idején csak virtuális jégcsarnokról beszélhettek, addig a tavaly átadott jégpálya előnyeit nagyon sokan élvezhetik. Halkóné dr. Rudolf Éva (Fidesz-KNDP) szerint „édes teher lesz a városnak az ősszel átadandó uszoda”. Jeszenszki András (MSZP) a baloldali és a mostani városvezetés költségvetését mérlegre téve hasonlattal élt: „Olyan ez, mintha az almát hasonlítanánk össze a paradicsommal. A kormány sok terhet átvállal manapság, és ne feledkezzünk meg az európai uniós forrásokról sem”. Dr. Kovács Ferenc polgármester reagálását felcsattanással kezdte: „Csődhelyzetben vettük át a várost. Miután rendbe tettük a pénzügyi helyzetet, látványos fejlődésnek indult Nyíregyháza. Nincs hitel, nincs adósság. A most elfogadott költségvetéssel ezen az úton haladhatunk tovább”.

A nagyrendezvények támogatása is az év eleji közgyűlés sajátossága.

„Ettől az évtől illeszkedik ebbe a keretbe a 2. Nyírségi Disznótoros Fesztivál és 18. Nemzetközi Böllérverseny, amit február 16-án rendezünk a megújuló Sóstói Múzeumfaluban. A több mint 10 hektáros területen 17 csapat vetélkedik, egész nap programok várják az érdeklődőket. Felkészültünk az esetlegesen kedvezőtlen időjárásra is, ingyenes buszjáratokat indítunk, arra biztatok mindenkit, hogy látogasson ki a múzeumfaluba jövő szombaton” – korteskedett dr. Ulrich Attila alpolgármester.

Tovább gyarapodik az Aquarius Élmény- és Parkfürdő, a komplex fejlesztés keretében nyújtottak be pályázatot, melynek 3,399 milliárd forint az összköltségvetése. Szintén elfogadták a képviselők a Kállay-kúria felújításának második ütemére előterjesztett 400 millió forintos összeget. Ha végre elkészül és régi fényében pompázik a kúria, akkor – dr. Ulrich Attila szavaival élve – „kulturális negyed jöhet létre a városban, ami országosan is egyedi”.

A filmrendező emlékére

Januárban vettek végső búcsút Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőtől, volt országgyűlési képviselőtől, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjától a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. A nyíregyházi születésű rendező életének 82. évében hunyt el.

– Úgy gondolom, hogy Kósa Ferenc emlékét méltóképpen kell őriznie szülővárosának, ezért javaslom: a közeljövőben találjuk meg erre a megfelelő formát, alkalmat – fogalmazott Jeszenszki András (MSZP).

KM








hirdetés