Nem fölösleges a biomassza

A napokban élénk érdeklődése kísérte Mátészalkán azt az energiafűz betakarítási bemutatót, amelyet régiónkban az első ilyen 17 hektáros, új ültetvényben rendezett a tulajdonos Szilágyi János agrárvállalkozó és a technológia hazai adaptálásán dolgozó Kósa Ferenc, a Kaposvári Egyetem címzetes professzora, akivel a helyszínen beszélgettünk.

– A nálunk kétéves múltra visszatekintő japán fűz az energianövények közül jelen ismereteink szerint a legnagyobb terméshozamra képes egy hektárra vetítve  és évenként, de a fűtőértéke is a legmagasabb. Kísérleti jelleggel először a gyöngyösi főiskolán telepítettek ilyet, a múlt esztendőben már 50 hektár létesült, idén tavasszal pedig ez is megtízszereződik a vetésterülete, mert az 500 hektárt meghaladó területen tervezik a gazdák ennek a fűzfajtának az ültetését.

A magyarázat rendkívül egyszerű: a termelők számára egyetlen kérdés a döntő, nevezetesen, hogy ez a fűz  jövedelmező, vagy nem. 

A japán fűz telepítési költsége egy hektárra vetítve 500-600 ezer forint közötti summa, a föld minőségétől függően. Laza talajon ahol a mélylazítás kisebb költséget jelent, ott olcsóbb, erősebben kötött talaj esetében természetesen a felső érték a mérvadó. A banki vizsgálatok is azt igazolták, hogy mindenfajta támogatás nélkül is tíz évnél rövidebb a beruházás megtérülése, a bankok ezért is finanszírozzák örömest.

Ami tehát a jövedelmezőséget – a magyar mezőgazdaság számára támasztott általam is legfontosabbnak tartott igényt – illeti, az előbbiekből következően is kedvező.

Az is igaz, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban egy olyan szerkezetváltásra van szükség, ahol a feleslegesen előállított termékek egy része helyett mást termelnek. Ugyanakkor az alacsony aranykorona értékű, belvizes területeknek meg kell találni az ésszerű hasznosítását. Nos, ehhez egy okos választás a fűz.

Átvenni kötelező

Ami az energiafűz támogatását illeti, a már jelenleg is elérheti a 45 százalékot. Ez azt jelenti, hogy már felismerte az agrárpolitika, hogy az energianövények  támogatása célszerű, s külön előny, hogy nem a 2009-től nagy valószínűséggel megszűnő és az EU tervei szerint farmtámogatássá alkuló, földalapú támogatások körébe utalták.

A felhasználói köre bővül. Induláskor a legjelentősebb az az erőmű hálózat, amelynek szüksége van erre a megújulásra képes, bio alapú masszára. Hozzátehetjük: kevés olyan növény létezik, amelyre nézve átvételi kötelezettség van előírva, de az energianövények ilyenek. Még kevesebb az olyan növény, amelynek a – növekvő méretű – termesztését az Unió előírja erre született  EU jogszabály alapján hazánknak is.

– Galambos Béla –








hirdetés