Nem gyűjthet régi pénzeket hobbiból

Apafi Mihály tallérján jól látható: a bal kézben szablya, a jobb kézben jogar
Apafi Mihály tallérján jól látható: a bal kézben szablya, a jobb kézben jogar - © Fotó: a szerző
Nyíregyháza – Az első erdélyi fejedelemtől az utolsóig majdnem mindenki veretett saját pénzt.

Tallérok és dukátok várják a látogatókat november 30-áig Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A régi pénzeket gyűjtők egyik szeme nevet, a másik pedig sír. Örülnek, hogy egy ilyen jelentős numizmatikai gyűjteményben közvetlen közelről gyönyörködhetnek, ugyanakkor sajnálják, hogy ezek a pénzérmék nem a saját kollekciójukban vannak.

Sokat elárulnak a múltról

A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) közös vándorkiállításának a kurátora dr. Tóth Csaba, a MNM numizmatikus-főmuzeológusa. Az elmúlt szombaton a kiállítás megnyitóján arról faggattuk, vajon miért érdemes megtekinteni ezt a rendkívüli tárlatot.

– Viszonylag kevésbé ismert az Erdélyi Fejedelemség története az átlagemberek számára. Ezen a kiállításon megpróbálunk egy történelmi hátteret nyújtani, s egy adott tárgycsoporton keresztül igyekszünk bemutatni a fejedelemség történetét – magyarázta a szakember. – Erre nagyon alkalmasak a pénzek, hiszen az első erdélyi fejedelemtől az utolsóig majdnem mindenki veretett saját pénzt. Ezek a pénzek sokat elárulnak az Erdélyi Fejedelemség életéről, történelméről, gazdasági életéről.
Mint dr. Tóth Csaba elmondta, az első tallérokat a csehországi joachimsthali ezüstbányákban verték. A verde nevéből alakult ki „joachimsthaler” pénz fogalma, majd az eleje lekopott, a thaler szóból pedig megszületett a magyar tallér kifejezés.

Képmások és címerek

– A tallér ezüst pénzt jelent. Nagyon sokan használják az arany tallér kifejezést, de ilyen nem létezik, az már a dukát – folytatta a numizmatikus. – A négy centiméter átmérőjű veretek elég nagyok ahhoz, hogy szép ábrázolásokat lehessen elhelyezni rajtuk, a rajzolatokat magas színvonalra lehetett emelni. Tizenhárom verde volt, amelyek nem folyamatosan és nem párhuzamosan működtek. Volt, amelyik csak néhány évig működött, volt, amelyik az egész időszakban bocsátott ki pénzeket.

– A tallér klasszikus jellegzetességei Nyugat-Európában alakultak ki, s Erdélyben folytatták a hagyományt. Az egyik oldalon majdnem mindig a fejedelem vagy az uralkodó képmása van, általában portré, profilból ábrázolva. Majdnem mindig páncélban van a fejedelem, bal kezét mindig a szablyája markolatán nyugtatja, a jobb karjában pedig a vállára emelve tart egy gerezdes vagy több részre osztott buzogányt. Bethlen Gábortól kezdve a buzogány átalakul liliomos vagy díszített végű jogarrá.

– A pénzérme másik oldalán gyakorlatilag majdnem mindig címerábrázolás van. Nyilván vannak eltérések, de alapvetően úgy használják a címereket, hogy az uralkodó saját családi címerét kombinálják az Erdélyi Fejedelemség címerével.

Vajon, aki régi pénzekkel foglalkozik, annak van-e otthon gyűjteménye?

– Sohasem gyűjtöttem semmit, nem vonzott a tárgyak gyűjtése. Most meg már azért nem lehetne numizmatikai gyűjteményem, hiszen összeférhetetlen a munkámmal.

KM-MML

Címkék: , ,







hirdetés