„Nem jó, ha mások uralkodnak rajtunk”

Akt.:
„Nem jó, ha mások uralkodnak rajtunk”
© Fotó: Ádám János
Miskolc, Arad – A szilágyis diákok véleménye szerint óriási hőstett, ha valaki az életét áldozza a hazáért, a szabadságért.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei mind példaképei lehetnek a mai fiataloknak – hangsúlyozták a Miskolci Szilágyi Dezső Általános Iskola diákjai, akik a Határtalanul pályázat keretében a nyár elején több történelmi emlékhely mellett Aradra is ellátogathattak. Koszorút vittek, hogy méltón emlékezhessenek az aradi vértanúkra.

Mint fogalmaztak, azokban a percekben meghatottságot éreztek és beleélték magukat az adott történelmi helyzet komolyságába.

A magyarságért haltak meg, nagyon tisztelem őket.” Pető Réka

Az életüket áldozták

Az iskolában találkoztunk néhány nyolcadikos diákkal, akik épp az erdélyi tanulmányi kirándulás fotóit nézegették.
– Azokat a helyeket kerestük fel, amelyek neves történelmi személyekhez kötődnek. Az első napunkat például Nagyváradon kezdtük, majd Kolozsvárra, Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosába látogattunk el.

Arad is az úti célok között szerepelt, készültünk rá, hogy ott megállunk, koszorúzunk, megnézzük az emlékművet – mesélte György Jázmin, úgy folytatva –, számomra megható, hogy a kivégzett tábornokok mindannyian az életüket áldozták a nemzetért. Ez hősies tett volt, és megérdemlik, hogy az utókor emlékezzen rájuk.

Hungária

Pető Réka arról mesélt, hogy Aradon milyen az a szobor, amelyet a magyarországi és az erdélyi magyarok is rendszeresen megkoszorúznak. Az emlékmű Zala György alkotása, a címe Szabadság. A szobrászművész 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária. Az emlékművön található a 13 aradi vértanú domborműve is. A szoborral szemben egy győzelmi kapu található, amely alatt román harcosok állnak. A kompozíció tulajdonképpen a román–magyar megbékélés jelképe, hiszen a két alkotás egy téren áll.
– A forradalom és szabadságharc hősei a magyarságért haltak meg, és ezért nagyon tisztelem őket – fogalmazott Réka.

Úgy gondolom, nem volt hiábavaló az áldozatuk a hazáért.” Csiger Gábor

Temesvári Alex kicsit elgondolkodik. Mint mondja, ha a szabadságharc és forradalom idején élt volna, valószínűleg ő is harcolt volna a hazáért. Ha úgy hozza a sors, akkor feláldozta volna az életét is a hazáért.

– A koszorúzás alatt átéreztem, mit érezhettek a hősök, amikor elkezdték a harcot az elnyomás ellen, és mit érezhettek, amikor a szabadságharc elbukott. Vagy mit gondolhattak a vértanúk, amikor a vesztőhelyre vitték őket, és tudták, hogy nemsokára vége az életüknek – sorolja Alex.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

Csiger Gábor még annyit tesz hozzá:

– Óriási dolog volt, hogy elődeink harcoltak a szabadságért, a hazáért, hiszen nélkülük nem lennék itt, nem lenne önálló Magyarország. Úgy gondolom, nem volt hiábavaló az áldozatuk. Valószínűleg én is harcoltam volna, hiszen nem jó úgy élni, hogy mások uralkodnak rajtunk, és nem vagyunk szabadok. Engem az is meghat, hogy a forradalom kirobbantói és a szabadságharc vezetői tulajdonképpen egész életüket a szabadság ügyének szentelték – fogalmaz Gábor.

Érezték az összetartozást

„Királyok és fejedelmek útján” volt a címe a Határtalanul pályázatunk programjának – tudjuk meg a történelem­tanártól, Gaál Hajnalkától.

– Nemcsak Aradon, de Nagyenyeden is koszorúztunk, ahol a diákokat megdöbbentette, hogy mennyi magyar vér folyt 1849-ben, a mészárlás idején. Az osztály diákjai alaposan felkészültek minden egyes állomásra. Történelemből, irodalomból, földrajzból, de még énekből is voltak felkészítő órák.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

Az Összetartozás dalát is megtanulták a gyerekek. A kirándulás egyik fő célja éppen a magyar összetartozás érzésének átélése volt. Rendkívül élvezték, amikor erdélyi magyar gyerekekkel beszélgethettek, megismerkedhettek az egyik, Böjte Csaba alapítványa által működtetett gyermek­otthonnal. De beszélgettünk olyan idős bácsival is, akinek az életét a szabadságharc utáni történelmi idők negatívumai határozták meg.

Hegyi Erika








hirdetés