Nem jut el a hangjuk a döntéshozókig

Németh László, az IPOSZ országos elnöke
Németh László, az IPOSZ országos elnöke - © Fotó: magánarchívum
Nyíregyháza – A magyar kisiparnak nincs megfelelő képviselete az érdekegyeztetés folyamatában. Interjú Németh Lászlóval, az Ipartestületek Országos Szövetségének országos elnökével.

Ritka vendéget üdvözölhetett a közelmúltban a Nyíregyházi Építőipari Ipartestület. A testület ünnepélyes elnökségi ülésén részt vett Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke is, akivel a szervezett magyar iparosság közérzetéről beszélgettünk.

Milyen óévet tudhat maga mögött az Ipartestületek Országos Szövetsége?

NÉMETH LÁSZLÓ: Egy munkaadói érdekképviseleti szervezetnek mindig van tennivalója, hiszen a fő célunk az, hogy a tagsági bázisunkat képező hazai mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelésével a magyar gazdaság teljesítményére pozitív hatással legyünk. Fontos leszögezni, hogy – ellentétben az állami, továbbá a közjogi szervezetekkel, mint például a kamarák – az IPOSZ a hazai vállalkozások érdekében folytatott tevékenységét mindenféle állami támogatás nélkül végzi, ennek fedezetét saját magunk teremtjük meg. Folyamatosan pályázunk olyan szakmai programokra, amelyek az IPOSZ, valamint a helyi és szakmai ipartestületek céljainak megvalósulását segítik elő. Tavaly egy sikeres projektet valósítottunk meg a Visegrádi Alapnak köszönhetően, amely konkrét szakmai tapasztalatcserékre irányult. A Visegrádi Együttműködés keretében mind a négy országában egy kétnapos workshopot rendeztünk egy-egy szakmában – faiparit Szlovákiában, üvegiparit Csehországban, építőiparit Lengyelországban, a fémipari szakmai találkozónak pedig Magyarország adott otthont. Ez igen hatékony tapasztalatcsere volt, amelynek hatalmas a hozadéka az IPOSZ számára, hiszen nemcsak nemzetközi partnereinktől, hanem hazánk kormányzatától is rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk. Szintén a tavalyi év kiemelkedő szervezeti eredménye volt, hogy az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME) közgyűlése 2016 decemberében úgy döntött, hogy az IPOSZ teljes jogú tagként kapcsolódhat be az európai szintű érdekképviseleti munkába. Ezt a tényt mindenképpen mérföldkőnek tartom, hiszen az IPOSZ ezáltal az Európai Unióban működő kkv-szövetségek szerint is elismert magyar szervezetté emelkedett.

Miként értékeli a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is működtetett JOGpontok programot?

NÉMETH LÁSZLÓ: Az „Észak-Alföldi JOGpontok” projektünk keretében díjmentesen nyújtunk munkajogi, cégjogi, tb- és adójogi tanácsadást. A projekt 2016 közepén indult el, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 31 helyszínen várjuk személyes ügyfélfogadással a tájékoztatást vagy segítséget igénylő munkaadókat és munkavállalókat. Ez egy ingyenes és anonim jogsegély, amely jelenleg az IPOSZ szakmai és társadalmi tevékenységének egyik legjelentősebb megnyilvánulása. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen az indulás óta több ezer ügyfél jutott így ingyenes jogi tanácshoz, ami nélkül az esetek jelentős része egyébként a bíróságon kötött volna ki. A projektet értékelni az ügyfelek szempontjából van értelme. Az eddigi visszajelzések alapján a JOGpontok hiánypótló szerepet töltenek be, és kiváló eszköznek tekinthetők az állampolgárok jogtudatosságának növelésében.

Mennyire érzékelhető a képzett munkaerő hiánya? Egyáltalán, hogyan érzik magukat a bőrükben a mikro- és kisvállalkozások?

NÉMETH LÁSZLÓ: Ez a probléma egyre égetőbb. Néhány éve a hazai munkanélküliségi ráta még meghaladta az Európai Unió átlagát, mára viszont inkább a munkaerőhiány jelent gondot. A magyarországi munkaerő-tartalék lényegében megszűnt, ez pedig a vállalkozások – különösen a növekedés előtt álló cégek – számára olyan nagy kihívást jelent, ami már a mindennapok szintjén jelentkezik. Bár az adórendszerben bekövetkezett változások jelentős része elviselhetőbbé tette vállalkozásainknak a terheket, és ezáltal elvileg versenyképesebbé is tette őket, azonban a képzett munkaerő hiánya végső soron ezt a képet bizony napról napra egyre erősebben árnyalja.

Milyen ma a kis- és középvállalkozások megítélése?

NÉMETH LÁSZLÓ: Ezen a téren sajnos változatlanul kettősség uralkodik – emiatt nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is rendszerint a hazai kkv-k húzzák a rövidebbet. A szektoron belül különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra, pedig ma már senki előtt sem titok, hogy a kkv-k állítják elő a bruttó hazai termék felét, a foglalkoztatottság tekintetében pedig 70 százalék feletti a részesedésük. Az IPOSZ örömmel fogad minden olyan kormányzati szándékot, amely fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral az együttműködést, a kkv-k versenyképességének javítását. Kiemelném, hogy fontos versenyképesség-növelő faktor a bizalom is, amihez viszont rendszeres és korrekt párbeszédre van szükség. Megoldandó problémának látom, hogy jelenleg a magyar kisiparnak nincs megfelelő képviselete az érdekegyeztetés folyamatában. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) ugyan az IPOSZ is tagja, ám a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) nem. A magyar kkv-k hangja így nem igazán jut el a döntéshozókig.

Az idei esztendőre milyen fontosabb célokat tűzött ki az IPOSZ elnöksége?

NÉMETH LÁSZLÓ: Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a magyar gazdaság dinamizálását célzó kormányzati tervek hatékonyságához hozzájáruljunk: kezdeményezzünk, informáljunk, és a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások érdekében minden lehetséges fórumon fellépjünk. A JOGpontok projektünket 2017-ben is folytatjuk, és a visegrádi országok kézműipari szervezeteivel az együttműködésünket is intenzívebbé kívánjuk tenni, ami különös jelentőséget kap abból a szempontból, hogy 2017 közepétől a V4 soros elnöke Magyarország lesz. A XXI. század az infokommunikáció kora, bő másfél évtizede korábban soha nem látott gyorsasággal kell begyűjtetnünk azokat az információkat, tapasztalatokat, amelyekre a sikeres érdekképviseleti munkához szükség van. Ennek érdekében az IPOSZ kommunikációjának átalakítását már megkezdtük – az online hírközlés és a közösségi média irányába nyitunk. Enélkül ugyanis nem lehet bevonzani az ipartestületi munkába a fiatalokat. Márpedig a jól felkészült fiatal szakemberekre nagyobb szükségünk van, mint valaha.

KM-GB



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés