Nem könnyű az őstermelőnek

A búzát kevésbé érinti a csapadékmennyiség, ám a kukorica minőségét befolyásolja.

A hajdúböszörményi Szabó Antal őstermelőként 10 éve gazdálkodik. Jelenleg mintegy 50 hektár földterületen elsősorban gabonanövényeket termeszt, hiszen – mint mondta – a zöldség-, burgonya- és hagymafélék előállítása már nem kifizetődő, a multinacionális kereskedelmi cégek megjelenése óta nincs rá igény.

– A mezőgazdaságra most leginkább a bizonytalanság jellemző – mondja. Ez köszönhető az elmúlt évek kedvezőtlen időjárásának is, ami befolyásolja a termésátlagot és a minőséget, ám az igazi problémát az értékesítés jelenti. Évről évre emelkedik az üzemanyagköltség, így egyre többe kerül a szállítás és a gépi munkálatok finanszírozása. Ennek megváltozásához, s az előrelépéshez nagy segítség lenne az ún. biodízelprogram, azaz az energiahordozók, az olajos magvak saját részre való előállítása.

Együtt könnyebb

– Az értékesítés megkönnyítésére bekapcsolódtam a Hajdúgazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezetébe, ami egy 50-60 fős társulás, s főként azért jött létre, hogy a gazdák közösen, könnyebben tudják értékesíteni terményeiket. Pályázati segítséggel és önerőből ma már saját telephellyel, szárítóval, terménytárolóval rendelkezünk, s felvásárlóink főként a megye kereskedői közül kerülnek ki. Most leginkább a takarmánykukoricára és az étkezési búzára van igény, mivel az állattenyésztés jelentősen visszaszorult. A búzát kevésbé érinti a csapadékmennyiség, ám a kukorica minőségét igencsak befolyásolja, nem beszélve arról, hogy ha annak vízszázaléka magasabb a megengedettnél, szárítása minden gazdálkodónak többletköltséget jelent.

A földalapú és uniós támogatások ugyan segítenek áthidalni bizonyos veszteségeket, de még mindig töredékei a körülöttünk lévő országokénak, s a kifizetésük is legtöbbször utólagos – folytatja. Az őstermelő szerint az országosan kialakult helyzetből a biodízelprogramon túl kiutat jelenthetne a felvásárlópiac kiszélesítése, például a keleti országrészek megcélzásával. Azt is el tudná képzelni, hogy a külföldi bevásárlóközpontok mellett létesüljenek kisebb magyar áruházak, központok is, ahol a lakosság megtalálhatná a magyar zöldség- és gyümölcsféléket, a tejtermékeket és a húsárut, hiszen ha csak az egyik területen indulna meg valamilyen fellendülés, az már maga után vonná a többi ágazat előrébbjutását is – tudtuk meg a gazdálkodótól.










hirdetés