„Én a kerékpározók és a motorosok pártján állok”

Nyíregyháza - A pár másodperces motorvisítás eltörpül más, jóval bosszantóbb problémák mellett.

Nemrégiben jelent meg a Kelet hasábjain egy olvasói levél, amelyben egy édesanya a motorosok védelmében emelt szót. Egyetértek azzal, hogy jobb, ha „mo­torversenyeznek” a fiatalok, mintha részegen randalíroznának esténként.

A biciklisek védelmében

Elég gyakran előfordul, hogy szidják a bicikliseket, a motorosokat. Nyilván azok, akik kizárólag gyalog közlekednek, hiszen, ha például autójuk lenne, tudhatnák, hogy a gépjármű bizony hangos jószág. Ezt vitatni a 21. században maradi hozzáállásra vall, mert soha ennyi autó és motor nem volt, s a bringások száma is egyre gyarapszik. Nekik is közlekedni kell valahol (többek között a városban is), valamikor (akár este is) és valahogyan (nem gyalogos tempóban)!

Pár éve, az egyik hozzászólásában egyenesen ki akarta tiltani egy nagymama a biciklis kamaszokat a sétálóutcából, mondván, hogy nem lehet biztonságosan sétálgatni a pedálozóktól. A kicsiket kézen fogva kell vezetni, ők sem keveredhetnek a felnőttek lába alá! Vagy a picik se üljenek fel a kis járgányaikra a főtéren, csak játszótereken? Bizony sokszor kerülnek a csöppek is bajba, bringások nélkül is! Azóta remélhetőleg a hozzászóló „kicsinye” már kamasszá serdült, és ma már kerékpározik, netán randizik is a sétálóutcában.

Minden életkornak megvan a sajátossága. A fiatalok igenis szoktak bringázni, s ha a sétálóban van dolguk, oda is azzal mennek. A kerékpárt éppen azért találták ki, hogy bármilyen „objektum” bejárata könnyen megközelíthető legyen vele! Most már – szerencsére – jó sok biciklitároló található a belvárosban, ezzel is elismerve a kerékpározás (és a kerékpárosok) létjogosultságát.

A kutya és a riasztó is vonyít

Néha én is hallok motorosokat közlekedni az éjszakában, 1–2 másodperc alatt „elhúznak” előttünk. Engem nem zavar, tudomásul veszem, hogy ilyen is van, a járművüknek ilyen erős a hangja. Kibírom az éjszakai motorversenyt, a FŐHÉ-t, a Vidort, az esküvőket (délutáni hosszas, hangos dudaszóval) és a tűzijátékot is. Ezeket meg kell tartani, mivel közösségi rendezvények.

Sokkal zavaróbb például az éjszaka rendszeresen ugyan­onnan jövő, perceken át visító autóriasztó. Vagy miért nem szól senki a hajnalban sétáltatott, a szabadba végre kiszabadult, szerencsétlen lakótelepi kutyák minden reggel ismétlődő, visszhangzó ugatásáról? A kora reggel aludni vágyókat rendszeresen felébreszti a csaholás! És mi a helyzet azokkal, akik a panelházak teraszain tartják a hangoskodó ebeiket, netán a lakásban egyedül hagyva, nyitott ablakok mellett vinnyogtatják naphosszat őket?

Vagy említsem a kedvencek „végtermékeit”, amelyek a kapuinkban, ajtóink előtt vagy éppen a járdákon, a zöld sá­vokban díszelegnek, bűzölögnek? Nem éppen nyugtató hatású az sem, hogy a belvárosi társasházuk udvarán minden nap ordítoznak, randalíroznak a lakók. Bárcsak egy jó kis motorversenyen vezethetnék le a felgyülemlett energiáikat inkább! Az ilyen mindennapos és hosszan tartó bosszúságokhoz képest a pár másodperces motorzajok szóra sem érdemesek. Éljenek a motorosok és a motorversenyek!

- K. Margit, Nyíregyháza -