Nem mese ez, gyermek!

Nem mese ez, gyermek!
© Fotó: Pusztai Sándor
Arany János nyomán jut eszembe, hogy a régészet olyan, mint ha életre kelne a múlt, a régmúlt, sőt, a még régebbi múlt! Mondhatnánk: a régészek szakszerű feltárása nyomán mesélnek a leletek: legyen az csont, vas, réz, vagy éppen arany. Györke László jegyzete.


Hát így jutottam el Aranyig, a Családi kör című versig, melyben a családapa feddi meg gyengéden kisfiát, amiért a „béna harcfi” bujdosásának történetét „mesének” merte nevezni. Mert, ugye, a régészet ugyancsak határozott tudomány a maga kemény szabályaival. A régész számára egy csontszilánk, egy széttöredezett agyagkorsó, cserép a régmúltról mesél. De nem úgy, mint Benedek Elek, hanem tudományosan. Mindig csodáltam és nagyra becsültem az archeológusokat, mert ahhoz ugyancsak komoly ismeretanyagnak kell lenni a tarsolyban, hogy megbecsüljék az ásatások során előkerült tárgyak korát, elmondják nekünk, laikusoknak, hogyan élhettek annak idején az emberek, akik a feltárt edényeket, eszközöket használták.

Azt csak üdvözölni lehet, hogy immár negyedik éve rendezi meg a Magyar Régész Szövetség a régészet napját. Az idén már 26 településen várta, várja közel kétszáz izgalmas program az érdeklődőket. Köztük, természetesen, a Jósa András Múzeum régészei is engedtek betekinteni szakmájuk rejtelmeibe. A kétnapos rendezvénysorozat tegnap kezdődött, de aki nem akar lemaradni a nem mindennapi élményről, ma még csatlakozhat az archeológusok „mesedélutánjához”.

Györke László








hirdetés