Nem tudják, mi az oka a méhek pusztulásának

Akt.:
A méhészek aggódva figyelik a méhállományukat, szerencsére nem mindenhol pusztulnak tömegesen a szorgos rovarok
A méhészek aggódva figyelik a méhállományukat, szerencsére nem mindenhol pusztulnak tömegesen a szorgos rovarok - © Illusztráció: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Egyelőre még csak kutatják az okát, hogy miért pusztulnak a méhek országszerte.

Vizsgálódik az agrárminisztérium, a Nébih és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), hogy miért hullanak el tömegesen a méhek. Ezt a problémát az elmúlt hetekben országosan több mint 1000 méhészet – köztük megyénk beliek is – jelezte. A magyar méhészek legalább 10 százalékát érinti a probléma, az okok azonban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint kiderítésre várnak.

Az több mint valószínű, hogy a méhpusztulás összefügg a napraforgó-ter­mesztéssel. Egy monori családi méhészet Nyíregyházán méz értékesítéssel foglalkozó tagja szerint van saját méhlegelőjük, ők nem települnek távoli napraforgótáblákra, nincs méhpusztulásuk. Ez az OMME tapasztalata is: ahol nincs koncentrált napraforgótermesztés ott nincs is nagy probléma.

Az elmúlt hetekben országosan több mint 1000 méhészet – köztük megyénkbeliek is – jelezte, hogy tömegesen pusztulnak a méhek. A hazai méhészek legalább 10 százalékát érinti a probléma, az okok azonban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint kiderítésre várnak.

Kiürülő kaptárak

– Biológusok, kutatók keresik, hogy mi áll a háttérben, így nem szerencsés valóságtartalom nélküli feltételezésekbe bocsátkozni – jelentette ki elöljáróban Hok József, amikor a megyei helyzetről kérdeztük.

A Nyíregyházi Méhészek Egyesületének elnöke elmondta, napraforgó-virágzáskor tapasztalták, hogy elkezdtek kiürülni a kaptárak, megfogyatkoztak a családok.

– Átlagosan 30 százalékos népességcsökkenésről beszélhetünk, ami meghatározza majd a napraforgóméz mennyiségét, s biztosan kevesebb lesz mint tavaly, de fontos kérdés lesz a méhcsaládok regenerálódása, vele pedig a jövő évi akácméz termelés – érzékeltette a helyzetet a méhész.

Hok József elmondta azt is, hogy egy „klasszikus”, azaz nem előírásszerű növényvédelmi technológia miatti mérgezéskor a méhek a kaptár közvetlen közelében, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Most azonban a méhészek előzmény nélkül azt vették észre, hogy kiürültek a kaptárak, az elhullott méheket nagyon sok esetben a napraforgótáblákban lehetett csak fellelni.

– A mostani 30 százalékos méhveszteség a napraforgó esetében családonként 10-20 kilogrammos mézkiesést jelent, az akácot még nem lehet megmondani, ez a családok regenerálódásától is függ – tette hozzá Hok József azt is megjegyezve: az elmúlt 10–15 évben nem történt olyan eset, hogy növénykultúra okozza a méhveszteséget.

Szatmárban is

Kiss Zsigmond tunyogmatolcsi méhész, aki hosszú évekig tanította is a méhészkedés csínját-bínját, több mostani méhpusztulásos esetről is tud. – A gulácsi méhész leköltözött az Alföldre, napraforgóra. Lenn volt a méh négy napot, aztán gyorsan haza is hozta, mert a fele elfogyott a kijáró (dolgozó) méheknek. Azt, hogy egyértelműen a napraforgóban kell-e keresni a bűnöst, nem tudom. Ám benne van ez is a pakliban, hisz mérgezéses tünetek, s mérgezésre nem utaló pusztulás is előfordul. Utóbbi például a saját állományomban – mondta.

Egyik Nyíregyháza környéki kolléga szintén leköltözött Túrkevére, lepakolt két helyszínre. Az egyik helyen elpusztult a méh, kaptáranként úgy 1,5 kilogramm, ami 9 ezer forintnyi érték. Ám kiesett az egész idei napraforgógyűjtés, s ezek a családok a jövő évi akácvirágzásra sem fognak úgy feljönni, mint amelyekben nem volt ilyen méhpusztulás.

– Mielőtt megnyugodnánk, a megyénkben is van elhullás. Méheimmel most itthon maradtam, de már júniusban érezhető volt, nem szaporodik, fogy a méh a kaptárból. Azóta is folyamatosan virít a napraforgó, a kezdeti nehézségek után a méhek hordanak, van fiasítás is, de a kaptárakban sem a mézkészlet, sem a méhállomány nem növekszik. Itt a Szatmári-síkságon is tapasztalom ezeket az aggasztó jelenségeket – fogalmazott a méhész.

Stagnáló létszám

Arra a fölvetésre, hogy a méhészek miért nem visznek be mintát az elpusztult méheikből vizsgálatra a hatósághoz, Kiss Zsigmond szerint az a magyarázat, hogy ezeknél a mérgezéses pusztulás nem úgy jelentkezik, mint egy régi „K.O.-s”, vagyis taglózó hatású növényvédő szernél, akkor tömegével találni a kaptárban, a kaptár előtt elpusztult méheket.

– Most folyamatosan találni 100-150 méh hullát, ami egy 60 ezres tömegből nem tűnik nagy mennyiségnek, de az én esetemben ez stagnálást jelent, mivel naponta 800-1000 méhecském pusztul el, ami éppen annyi, amennyi a fiasításból eredő állománynövekmény – mondta rezignáltan a tunyogmatolcsi méhész.

– Az ok a napraforgó rovarirtó szeres csávázásában keresendő – vélekedett Kiss Zsigmond is, egy francia vizsgálatra utalva, mely szerint napraforgó mézből centrifugálással kinyert virágporban kimutatták egy neonikotinoid típusú csávázószernek (Gaucho) a hatóanyagát.

Az EU már elfogadta a neonikotinoidok teljes betiltását, s ez az áldatlan állapotot jövőre megszüntetheti, a kérdés csak az, hogy az ezt követően alkalmazott alternatív megoldások mennyire lesznek környezetszennyezőek, vagy veszélyesek a méhekre.

Méhészek aggodalma

Mivel nem lehet teljesen megbízni a növényvédelmet folytató gazdálkodók előírásoknak megfelelő eljárásában, és a méheket sem lehet bezárni napokra a lefulladás veszélye nélkül, legjobb lenne, ha államilag tiltanák a méhekre taglózó hatású rovarirtó szereket. A méhek pusztulását okozó mérgek ugyanis az élővilág szinte minden tagjára veszélyesek, és nem csak a házi méheket, de a többi rovart is kiirtják, így teljesen veszélybe kerül mindenféle növény beporzása, hosszú távon pedig a teljes mezőgazdaság.

Nincs igazi alternatívájuk

– A méheknek nincs igazi alternatívájuk, a többi beporzó állat nem tudja ellátni a feladatot – szögezte le érdeklődésünkre egy megyénkbeli állatorvos, majd hozzátette: a méhpusztulás nemcsak az élelmiszer-, hanem az ipari és takarmánynövények esetében is komoly gondot okozhat, s a mézen túl akár a hús árát is befolyásolhatja. – Az időjárás változása miatt újabb, egzotikus kártevők terjednek, ezért folyamatosan fejlesztik a növényvédő szereket, s egyre többet használnak belőlük. Míg sok kártevő ellenállóvá válik e szerekkel szemben, a méheknél éppen ellenkező a helyzet – világított rá a méh­pusztulás egyik lehetséges okára a szakember, aki szerint az is előfordul, hogy a gazdák már betiltott, nem éppen méhbarát szereket alkalmaznak.








hirdetés