Német kormányalakítás – Merkel szerint a koalíciós szerződés szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak

Németország – A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője szerdán Berlinben a koalíciós tárgyalások befejezése után tartott sajtótájékoztatón.

“Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira” – emelte ki Angela Merkel.

“A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye” – tette hozzá.

Bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.

A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben. “Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni” – tette hozzá.

Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke kiemelte, hogy a szerződés hozzájárulhat a társadalmi megosztottság felszámolásához.

Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe.

A tájékoztató után nyilvánosságra hozták a 14 fejezetből álló, 177 oldalas szerződést, amelynek legnagyobb újdonsága, hogy nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel.

Hangsúlyozták: Németország számára “egy erős, egységes Európa a legjobb garancia” a béke, a szabadság és a jólét megőrzésére. A dokumentum szerint az európai egyesülés “egyedülálló sikertörténet”, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a történet folytatódik, mert az EU hatalmas kihívások előtt áll. Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig “kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást”.
Hozzátették: meg akarják védeni a szabadságnak és a demokráciának az EU-s szerződésekben rögzített alapelveit valamennyi támadástól, amelyet “politikai pártok és mozgalmak” indítanak.

Mindehhez hozzájárul a globális politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok mélyreható átalakulása. Az Egyesült Államok által elhelyezett “új súlypontok”, Kína megerősödése és “Oroszország politikája” mind-mind azt jelzi, hogy Európának az eddiginél határozottabban kell a kezébe vennie sorsát – áll a szerződésben.

A többi között hozzátették, hogy az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni “a demokratikus és jogállami értékeket és elveket az EU-n belül”.

A menekült-, és migrációs politikával kapcsolatban kiemelték: közösen kell védeni az EU külső határát, és gondoskodni kell “a felelősség szolidáris megosztásáról”.

A tervek között szerepel egy EU-s szintű “szociális paktum” is, amely a szociális alapjogok és a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja, egy keretmegállapodás a minimálbér és a szociális alapellátás szabályozásáról, és egy megállapodás a vállalkozások adóztatásáról, amelyben rögzítik a “közös, konszolidált adóalapot” és az adókulcsok minimális mértékét. A szerződés arról is szól, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni a nemzeti parlamentek által ellenőrzött “európai valutaalapot”. Hozzátették, hogy a “kölcsönös szolidaritás elvének az EU-s költségvetésben is érvényesülnie kell”.

A szerződésben Magyarország is szerepel. A német-lengyel viszonnyal kapcsolatban azt írták: “nem feledkezünk meg arról, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le az alapkövet Németország és Európa újraegyesüléséhez”.

A belpolitikában a közös kormányzásra készülő három párt tervez a többi között egy 11 milliárd eurós (3410 milliárd forint) programot az oktatási és a gyermekellátási rendszer fejlesztésére, kiáll az államháztartási egyensúly megőrzése mellett és elutasítja az adóemeléseket.
A szerződésben az egyik leggyakrabban – 93 alkalommal – előforduló kifejezés a digitalizáció, amellyel kapcsolatban egyebek mellett azt vállalja az SPD és a CDU/CSU pártszövetség, hogy 2025-re törvényben biztosított jogosultság lesz a hozzáférés a nagysebességű internethez.
A migrációval kapcsolatban rögzítették a szerződésben azt a már korábban kidolgozott megállapodást, hogy az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer keretében befogadottak számát.

A koalíciós szerződés kidolgozásával nem ér finisbe a kormányalakítási folyamat, amely minden eddiginél hosszabb Németországban. Az eddigi rekordot 2013-ban állították fel, amikor a CDU/CSU és az SPD kormánya a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 86. napon alakult meg. Ezúttal a koalíciós szerződés a választás utáni 135. napra készült el. A következő lépés a CDU kongresszusa és egy pártszavazás az SPD-nél. A szociáldemokraták akkor léphetnek ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.

A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével.

Sajtóértesülések szerint az új kormányban a CDU/CSU-nak kilenc minisztérium jut, az SPD-nek pedig hat. Martin Schulz külügyminiszterként folytathatja pályafutását, és lemond az SPD elnöki tisztségéről. Hors Seehofer szövetségi belügyminiszter lehet, miután átadja a bajor miniszterelnöki tisztséget kijelölt utódjának, Markus Södernek.

– MTI –








hirdetés