Német szavak a misén

By M. Magyar László
Német szavak a misén
Német szavak a misén
Zajta – A német anyanyelvű sváb ősök előtt is tisztelegtek a kései utódok Zajtán.

Szent György napja alkalmából az idén is rendezett templombúcsút április 27-én Zajtán a római katolikus egyházközség, a Zajtai Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület.

Templom helyett csűrben

A sváb származású ősök a XVIII. században telepedtek le az elnéptelenedett községben. Erdődről és a környező településekről érkeztek ezek a német ajkú telepesek, akik 1789-ben megkapták a falu Szent Györgyről elnevezett romos templomát Esterházy Károly egri püspöktől újjáépítésre, így immár a 225. kirbájt rendezték meg az elmúlt szombaton. Az ünnepségre jöttek vendégek a Partiumból is.

Mivel a középkori eredetű római katolikus templom felújításán még dolgoznak a szakemberek, a közelmúltban pályázati pénzből megépített „sváb csűr közösségi ház” adott otthont a szentmisének. Marosi István esperes az ősök iránti tiszteletből német nyelven kezdte a szertartást, majd később magyarra váltva hangsúlyozta a templom fontosságát, amely 225 éve szolgálja és összefogja a híveket.

A szentmisét körmenet követte, majd a vendégek megismerkedhettek a felújítás alatt álló templommal. A templom régészeti feltárásáról, építésztörténeti érdekességeiről Huszti Róbert, a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület elnöke tartott szemléletes előadást, majd a község közösségi házában kulturális programmal folytatódott a rendezvény. Köszöntőt mondott Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezetője.

– Fontos, hogy legyenek ilyen ünnepek, mégpedig mindazokkal, akikkel közösek a gyökerek. A magyar kormány különleges értéket lát a hazánkban élő nemzetiségekben, a német nemzetiség pedig ékköve, dísze ennek a nemzetiségi palettának – fogalmazott az osztályvezető.

Élni a lehetőséggel

Kosztyu Zoltán polgármester köszöntőjében párhuzamot vont a múlt és a szombati esemény között:
– 225 éve őseink éppen úgy gazdálkodtak, mint mi most. Éppen ezért először biztosan csűrt építettek, s valószínűleg ott tartották meg az első misét a még romos templom helyett, mint ahogy most mi is csűrben imádkoztunk a felújítási munkák miatt lezárt templom helyett. Az esperes úr német nyelven kezdte a misét, de aztán átváltott magyarra, mert sajnos anyanyelvi szinten már az időseink sem beszélik a németet. Trianon és 1945 után nem szólalhattak meg elődeink németül, Romániában pedig se németül, se magyarul. A rendszerváltás tette lehetővé, hogy visszakapjuk identitásunkat, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Minél több a nemzetiség, annál színesebb az ország.

A köszöntő gondolatok után műsort adott a házigazdák énekkara, a Szatmárnémeti Sváb Férfikórus, a szatmárnémeti Gute Laune tánckar, az Erdődi Német Demokrata Fórum kulturális együttese.








hirdetés