Nemzetközi betörőbanda bújt el a zugszállóban – Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve

„Felavatták Nyíregyháza új lakónegyedét, Jósavárost. A nagygyűlést követő kultúrműsort több mint ötezren nézték meg” – írtuk negyven évvel ezelőtt
„Felavatták Nyíregyháza új lakónegyedét, Jósavárost. A nagygyűlést követő kultúrműsort több mint ötezren nézték meg” – írtuk negyven évvel ezelőtt - © Fotó: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Előkaptuk az 1948-as, 1958-as, 1968-as és 1978-as Kelet-Magyarországot, hogy nosztalgiázzunk kicsit.

Hetven éve írtuk
1948. augusztus 20., péntek
A Csongor és Tündével kezdődne a színiévad

A nyíregyházi őszi színiévad kezdetét október közepére vagy november elejére tervezi Sereghy Andor színiigazgató a Csongor és Tündével. Ehhez azonban szükséges, hogy a város sürgősen hozassa rendbe a színpadot és szerelje fel a legszükségesebb kellékekkel. A színpadnak még egy előfüggönye sincs, hogy a nyáron játszani lehetett, csak annak köszönhető: leszerelték és áthozták a debreceni színpad kellékeit. Ez most nem történhet meg, mert a párhuzamos előadásoknál szükség van rájuk. Tekintettel arra, hogy a nyíregyházi színpad jóval kisebb, mint a debreceni, ugyanaz a felszerelés jóval kisebb költséggel megoldható lenne.

1948. augusztus 25., szerda
Nemzetközi betörőbandát fogtak el egy zugszállóban

A nyíregyházi rendőrség nyomozói nemrég razziát tartottak egy Géza utcai zugszállóban, és ott több gyanús férfit találtak. Igazoltatásuk alkalmával kiderült, hogy egy nemzetközi betörőbanda tagjai, akik két és fél éve rettegésben tartották a magyar–román határ menti falvak lakosságát. A férfiak kölcsei lakosoknak mondták magukat, és bevallották, hogy 1946 óta nem dolgoznak, csak lopásból élnek. Ők lopták el többek között a jánkmajtisi körorvos két lovát, ők zsákmányoltak 2500 forint értékű ruhaneműt egy kocsordi házból, kifosztottak egy csaholci házat, egy mátészalkai szabótól elloptak 150 méter férfiszövetet, két bundát és négy öltönyt mintegy 40 ezer forint értékben. A lopások elkövetése után mindig átszöktek a határon és román területen értékesítették a zsákmányt. Ott is bűncselekményeket követtek el, ezért sürgősen vissza kellett szökniük magyar területre. Egy átszökés alkalmával a múlt hónapban elfogták őket a határőrök, éjszaka azonban kibontották a kölcsei fogda falát, és Nyíregyházára jöttek. A szatmári falvak rémei statáriális bíróság elé kerülnek.

Hatvan éve írtuk
1958. augusztus 22., péntek
Az uszkai könyvbarátok és a termelés

A fehérgyarmati járásban az egyik legkisebb falucska Uszka, a lakosságszám még a négyszázat sem éri el. Megyénknek ebben az „isten háta mögötti” községében számos könyvszerelmes él, még a szűkebb hónapokban sem sajnálják a forintokat a könyvekért. A szépirodalom mellett mind több mezőgazdasági szakkönyvet forgatnak; ha nem gazdálkodnának hozzáértéssel, még a kenyerüket sem bírnák megtermelni az agyagos, sok helyen szikes földön, nemhogy a piacra vihetnének. Szerencséjükre Szabó Sándor, a szövetkezeti bolt kezelője maga is nagy könyvbarát, az új kiadványok legtöbbjét átolvassa, és tudja, kinek mit adjon a kezébe. Sok ilyen könyvbizományos kelne el a járásban, mert sajnos elég kevesen vannak a könyveladással szívesen és szeretettel törődő boltkezelők. Például ott van a nábrádi szövetkezet üzletvezetője: kisebb gondja is nagyobb annál, hogy megfelelő könyvválasztékot biztosítson a falubelijei részére. Így több nábrádi a piaci napokon a járási könyvesboltban szerzi be olvasmányait. Nábrádon is mind nagyobb teret hódít a gyümölcstermesztés, azonban a jó szándék, szorgalom még nem elég: szakmai tudással kell párosulniuk! Akkor mondhatjuk el, hogy sikert értünk el, ha a dolgozó parasztságunk egyik kezében a kapát, a másikban a könyvet szorongatja.

Ötven éve írtuk
1968. augusztus 25., vasárnap
Az amerikás ember

„Nagyon sokáig csak úgy hívtak a faluban: az amerikás ember. Merthogy megjártam a nagy tenger túlsó partját. Nagy volt a szegénység 1911-ben szerte az országban, itt, a Nyírségben meg különösen. Hozták naponta a hírt, hogy már ez is, meg amaz is nekivágott a vakvilágnak. Egy kedves pajtásom volt akkoriban, azt mondtuk, megpróbáljuk. A kikötőben hatalmas terheket cipeltünk, hogy legyen pénzünk a jegyre. Más volt az a világ, Amerika, mint a falum, Buj. Még a nevem is szokatlan volt, mert nem azt mondták, hogy Tóth Sándor, csak úgy egyszerűen: Alex. Nem volt aztán sokáig fedél sem a fejünk felett, meg munkánk sem. Mehettünk ismét a kikötőbe, és itt még a bálák is nagyobbak, súlyosabbak voltak. Nappal dolgoztam, este meg jártam valami munka után, merthogy éreztem, nem bírom már sokáig. Egy kalapgyárban találtam aztán munkát. Három év hosszú idő, idegenben meg végtelen, ezalatt nem szórakoztam egyszer sem. Esténként jártam az utcákat és próbáltam azt képzelni, hogy otthon vagyok, de nem ment. Beszélni sem tudtam a nyelvükön. Gondoltam, legalább annyit összegyűjtök, hogy vehetek egy kevéske földet. Levelet is ritkán kaptam hazulról, de azt megtudtam, hogy háborúra készülnek az urak, apám meg beteg. Minden pénzemért jegyet vettem és hajóra szálltam. Mégse láttam meg az édesapámat, pedig amikor Nyíregyházára értem, még élt. Haza se mehettem, egyenesen be a katonasághoz, és vittek a frontra. Mindenem elveszett, csak a nevem maradt meg: az ­amerikás ember.”

Negyven éve írtuk
1978. augusztus 20., vasárnap
Traktormúzeumot avattak Sóstón

Ünnepség színhelye volt szombaton az épülő sóstói szabadtéri múzeum. Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében avatták fel a traktormúzeumot, amelynek gépeit a MEZŐGÉP vállalat kollektívája ajándékozta a megyének az évforduló alkalmából. Az első gépállomást, az encsencsit harminc éve, 1948 őszén avatták fel a megyében. A gépállomások kiemelkedő szerepet töltöttek be a mezőgazdaság fejlesztésében. A körmös traktorok, Fordsonok, R-20-asok, Zetorok ma már múzeumi tárgyak. A traktormúzeum alapját képező tizenhárom gépet – amelyek közük tizenkettő ma is működőképes – dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke vette át. Ünnepi beszédében megköszönte a MEZŐGÉP vezetőinek, dolgozóinak az áldozatos munkát, amelynek eredményeként megalapozhatták a sóstói falumúzeum traktorokat bemutató részlegét.

KM








hirdetés