Nézőpont: Hová szülessen az a sok gyerek?
Különben is, itt a jövő értelmiségéről van szó, akik 20-23 éves létükre felelősen tudnak gondolkodni, dönteni életükről. Annyi kikötés van csupán, hogy az együttélés egész tanévre szóljon. Az előbbi néhány mondatban 27 évvel ezelőtti történetet foglaltam össze, akkor a nyíregyházi tanárképző főiskola diákbizottsági tagjaként javasoltuk, majd fogadtuk el, fogadtattuk el tanárainkkal a kollégiumban az élettársi viszonyt. És főiskola után a párok többsége összeházasodott. Tették, ami az érzelmeik, no meg a társadalmi elvárás szerint következett. Kicsit talán megmosolyogtató a történet ma, amikor nagyon kevesen házasodnak. Ilyet tavaly mintegy 34 ezer pár tett. És ha megnézzük a korukat, jellemzően inkább harminc körüliek. Azt, hogy miért hanyatlik a házasodási kedv és mi az oka a mind későbbi házasodásnak, egyre több szociológus, pszichológus kutatja. Drága a lakodalom, nincs lakás és munkahely, előbb a karrier és utána a család, nem tűrik a házasság kötöttségeit, elhúzódik a tanulási idő, jövőkép-nélküliség, felelősségvállalás hiánya, divat a szingli életmód, a mai harmincasok és negyvenesek szívesebben élik a húszasok életmódját, nem sütik a nőre a vénlány jelzőt, nincs gyermekvállalási kedv/kényszer – ki-ki ki tudja választani a számára elfogadható érvet vagy érveket.
Nem így a kormány! Amely mindenáron házasságba akarja hajtani a fiatalokat, lehetőleg még a harmadik x előtt, hogy legyen idő a kettőnél mindenképpen több gyermek szülésére, felnevelésére. Odáig ment a Tevékeny Időskor és a Nemzedékek Közötti Együttműködés Európai Éve égisze alatt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékes államtitkársága meghirdeti „Hogyan őriztük meg…” című pályázatot a legalább 40 éve házas párok részére. A pályázóknak le kell írni, mennyire örömteli a házasság, milyen receptek vannak a súrlódások eredményes kezelésére. Díjak is vannak: más mellett 10-szer 100 ezer forint és 40-szer 40 ezer forint. Megjegyzem, nem tartom haszontalan kezdeményezésnek, mert valakik csak elolvassák ezeket a műveket, és ha tanul belőle egy hangyalábnyit, már nem volt hiábavaló. E pályázattól és a művek közreadásától biztosan nem jön meg a fiatalok házasodási kedve. De még attól sem, ha a házasságban élőket az élet legkülönbözőbb területein előnyök, kedvezmények – akár sokasága – illeti is meg. Egyszerűen eljárt az idő a régi értelemben vett házasság felett. Legalábbis a fiatalok körében. Az együttélést, a gyermekvállalást egyszerűbben, szabadabban is lehet intézni. Ha kell, gyorsan összeköltöznek, ha kell, gyorsan szétköltöznek. És közben teszik azt, ami kedvükre való. Ilyen a világ, gyors az életünk. Hogy is illeszkedne ebbe egy avítt, régimódi, túlhaladott, nehézkes, nagy tehetetlenségű intézmény! Erre meg kell érni. Ki előbb, ki később. Vagy a házasságnak kellene alkalmazkodni ehhez a világhoz? Ő már megtette – jó régen.
Egy azonban biztos: a családot nem pótolja semmi, és nagyon tud hiányozni, ha nincs.
